A balliberális erők több mint másfél évtizede nem léptek fel a vidéki választókra is fókuszáló, az ő mindennapi kihívásaikra reagáló politikai koncepciókkal, üzenetekkel – fejtette ki Erdős Gergely a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője szerint könnyen belátható, hogy a baloldal által felkarolt közéleti témákat (például a Fudan Egyetem ügyét, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését vagy a minisztériumi struktúra átalakítását célzó terveket) érdektelenség övezi a vidéki választópolgárok körében, akik joggal érezhetik azt, hogy a balliberális pártoknak nincs valódi politikai ajánlatuk számukra.

Az április 3-i országgyűlési választás eredményeként a kormánypártok negyedik alkalommal kaptak kétharmados felhatalmazást a magyar választópolgároktól, miközben a baloldal utoljára a rendszerváltozás idején, 1990-ben szenvedett el a jelenleginél nagyobb arányú vereséget. Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője szerint – tekintettel arra, hogy a balliberális erők a fővárosban a várakozásaikhoz képest gyengébben szerepeltek, Budapesten kívül pedig mindössze két egyéni választókerületben szereztek mandátumot – érdemes megvizsgálni a kudarcuk okait, kiemelt figyelmet fordítva a vidéken tapasztalható népszerűtlenségükre.

Az elemző szerint kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy a baloldali pártok nem szűrték le a megfelelő következtetéseket a megelőző három országgyűlési választás eredményeiből, miszerint a fővároson kívüli támogatottságuk megerősítése, pontosabban megteremtése nélkül nem lesz módjuk a kormányváltásra.

Politikájuk felülvizsgálata helyett a régóta követett receptet alkalmazták a közelmúltban is: nem álltak elő a vidéki választópolgárokat megcélzó érdemi mondanivalóval, továbbá a Budapesten kívüli választókerületekben tapasztalható szervezeti hiányosságaikat sem orvosolták.

Figyelemre méltó, hogy egyes baloldali erők (LMP, Párbeszéd, Momentum) de facto továbbra sem léteznek vidéken, míg a korábban jelentős kistelepülési beágyazottságú szocialista párt, illetve a Jobbik számos alapszervezete megszűnt az elmúlt években, meghatározó – és helyben népszerű – politikusaik tekintélyes része pedig távozott – mutat rá Erdős Gergely, aki úgy véli,

a balliberális pártok a jelek szerint képtelenek ellenzékből építkezni, az elmúlt 12 évben meg akarták „spórolni” azt a szervezet- és közösségépítési, illetve tagtoborzási munkát, amit az Orbán Viktor vezette Fidesz 2002 és 2010 között ellenzéki pozícióban fokozatosan elvégzett.

A baloldal elhibázott infrastruktúra-építési stratégiája sajátos tüneteként értelmezhetjük többek között a Karácsony Gergely nevéhez köthető 99 Mozgalmat, amellyel Budapest főpolgármestere – kihagyva az alulról induló, szerves politikai építkezés szükséges lépcsőfokait – felülről szervezve próbált tömegmozgalmat teremteni, sikertelenül.

Erdős Gergely úgy fogalmazott, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a balliberális erők több mint másfél évtizede nem léptek fel a vidéki választókra (is) fókuszáló, az ő mindennapi kihívásaikra reagáló politikai koncepciókkal, üzenetekkel. Mint írja,

könnyen belátható, hogy a baloldal által felkarolt közéleti témákat (például a Fudan Egyetem ügyét, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését vagy a minisztériumi struktúra átalakítását célzó terveket) érdektelenség övezi a vidéki választópolgárok körében, akik joggal érezhetik azt, hogy a balliberális pártoknak nincs valódi politikai ajánlatuk számukra.

A teljes cikket a Magyar Nemzetben,itt olvashatja.

Szerző: Kincses Krisztina

Kép: Roviden.hu