A Föld napja alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke tartott előadást a komáromi Selye János Gimnázium diákjainak. Az általa sorolt elképesztő adatok rávilágítottak arra, hogy az egyes természeti katasztrófák nem regionális jellegűek, hanem globális dominóeffektus elindítói.

A magyarországi PontVelem Nonprofit Kft. a Föld világnapja alkalmából évek óta Fenntarthatósági témahetet szervez, melynek során a diákok – csak tavaly 1600 iskola 400 ezer tanulója – pályázatokon vagy órai előadásokon vehetnek részt. A program fővédnökségét 6-7 évvel ezelőtt Áder János köztársasági elnök vállalta el, aki április 22-én a komáromi Selye János Gimnáziumban tartott interaktív előadást.

A köztársasági elnök bevezetőjében elmondta, hogy az idei futball világbajnokságnak ősszel Katar ad majd otthont. Az egy hónapos esemény rengeteget kell öntözni a füves pályát, hűteni kell a stadionokat és földgázzal kell sótalanítani a tengervizet. Mindez akkora ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint Magyarország egy év alatt.

Áder János elmagyarázta, hogy a felszíni, folyékony és könnyen hozzáférhető édesvíz aránya mindössze 0,007 százalék. Napjainkban a sok, a kevés és a szennyezett víz drámája a szemünk előtt bontakozik ki.

A három éves aszály miatt Szomáliában 1,5 millió 5 év alatti gyermek fog éhen halni. Az orosz-ukrán háború kihat az afrikai búza exportra is Az afrikai országok átlagban a búza 30 százalékát, de van olyan ország, amely az 50-70 százalékát, Oroszországból és Ukrajnából importálja. A jelenleg zajló háború nem csak Európát, de Afrikát is jelentősen veszélyezteti.

A kevés víz azonban nem csak az afrikai vagy ázsiai országokat sújtja, hiszen a magyarországi Homokhátság egy félsivatagos terület, ahol több mint 800 ezer ember él. Arra, hogy a vízháztartást megőrizzék egy 200 milliárdos beruházást kell a területen megvalósítani.

Az elnök beszélt arról is, hogy Kína egyik tartományában négyszer több eső esett, mint előtte bármikor, ami a búzatermés egyharmadát tönkretette. Egy hongkongi esőzés pedig 13 millió embert érintett, a keletkezett kár 46 milliárd dollárra rúgott. Ennek következtében több termelési lánc megszakadt, egy számítógép-alkatrész gyártása például másfél évig szünetelt emiatt.

„A Tisza egy nap leforgása alatt 6-8 métert képes emelkedni. 8-10 évente újabb és újabb rekordok dőlnek meg. Építünk gátakat, melyek az addig mért legmagasabb vízállás plusz egy méter magasságúak. A Tiszánál azonban tíz szükségtározót építünk, ezekből hat már elkészült. Áradáskor ide engedhetjük a vizet, ami egy méterrel képes csökkenteni a vízmagasságot” – mondott egy újabb magyar példát Áder János.

Ami pedig a vízszennyezést illeti, itt is katasztrofális a helyzet. A világon másodpercenként 20 ezer darab PET palack készül. Vannak olyan afrikai és ázsiai országok, ahol nem hogy a szelektálás, de még a szemétszedés sem valósul meg. Az emberek egyszerűen kidobják a szemetet. Van egy indonéziai 600 km hosszú folyó, melynek teljes hosszában, parttól partig áll a műanyag hulladék, de nagyon szennyezett többek közt a Niger, a Nílus, az Indus, a Gangesz, a Sárga folyó vagy a Mekong, ahonnan a hulladék az óceánokba ömlik.

„Három nagy és több kisebb hulladéksziget alakult ki az óceánokban, melyek egy India nagyságú területet tesznek ki és az űrből is láthatóak. 2050-re több műanyag szemét lesz az óceánokban, mint hal” – emelt ki egy elrettentő példát Áder János.

Az előadás után a diákok kérdezhettek, illetve az előadás maga is interaktív módon zajlott, hiszen egy telefonos szavazáson különféle érdekes kérdésekre válaszolhattak a fiatalok.

Forrás és kép: Bumm.sk

Szerző: Szinak Evelyn