Ukrajnából különböző szintű vezetőktől, valamint a befektetők részéről is éreznek olyan nyomást, hogy hagyják ott az orosz piacot, vagy adják el az ottani OTP-t, de nyomás alatt nem cselekednek – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán.
„Sok mindentől függ a költségvetési kiigazítás mértéke, de leginkább attól, hogy mikor lesz vége az orosz–ukrán háborúnak, és attól, hogy sikerül-e megállapodni az uniós pénzekről” – idézte Csányi Sándor interjúját az Index.
Az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta: „ha a háború hamar véget ér, és megérkeznek az uniós támogatások Magyarországra, akkor 500 milliárdos kiigazításra lehet számítani.
Ha ez nem teljesül, akkor az 1700 milliárdot is elérheti a kiigazítás mértéke, hogy tartható legyen a 4,9 százalékos hiány.”
2022-ben 9 százalékos inflációra és 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
Csányi Sándor elmondta, hogy idén 9 százalékos inflációra és 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. Szerinte a forint árfolyama 365 és 383-390 között fog stabilizálódni. „Hogy hová áll be, attól függ, hogy mikor ér véget a háború” – vélte.
Elmondása szerint tavaly növekedtek a beruházások Magyarországon, és idén is ezt várják. A fő növekedési hajtóerő az export, amelyben jelentős részt tesz ki az autógyártás. Véleménye szerint azonban ez az ipar nem tudott most úgy teljesíteni, mint amire képes.
Csányi Sándor szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a piaci részesedés, amely nagyjából 20 százalék körüli, és leginkább a vállalkozói hiteleknek köszönhető. Hozzátette:
a hitelek minősége is nagyon jó. Sikeresnek mondta a Széchenyi-kártyát, a csokot és a falusi csokot is.
Szerinte „ezek a növekedést is szolgálják, valamint a lakosságnak és a banknak is jó. Ezek mind állami hiteltermékek” – tette hozzá.
A 2022-es évvel kapcsolatban Csányi Sándor elmondta: a vállalati hitelben, úgy gondolja, a növekedés folytatódni fog. A jelzáloghiteleknél pedig a növekedési ütem csökkenése várható.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban megjegyezte, hogy közvetlenül érintettek, ugyanis a két országban is vannak OTP Bankok. Elmondása szerint ebben a két országban közel egymilliárd eurónyi tőke van. Ukrajnában a 80 fiókból 60-70-et folyamatosan nyitva tartanak. Az országban emelkedett az agrárhitelezés.
Mint mondta, az OTP-nél több mint háromezer milliárd forintnyi állampapír van, ami 2-2,5 százalék közötti hozammal bír. A hitel–betét arány pedig 75 százalék. Szerinte ebben az esetben a felelős banki magatartás az, hogy megpróbálják az ügyfeleket a több hozamot biztosító formák felé terelni.
Csányi Sándor kitért arra is a beszélgetésben: Oroszországban és Ukrajnában folyamatosan nőnek a rubel- és hrivnyabetétek, ami azt jelzi, hogy nagy a bizalom az OTP iránt. Szerinte abban az esetben, ha jelentős veszteségeket kellene elviselni ezekben az országokban, azt is meg tudnák tenni, ugyanis nagyon jól tőkésítettek ezek a cégek.
Forrás és teljes cikk: mandiner.hu
Kiemelt kép: Wikipédia