Bűnös nép nincs. Sem „kollektíven”, sem sehogy. Az már egy másik kérdés, hogy vajon miért ragasztották rá a második világháború győztesei ezt a pecsétet a németekre. Hiszen nyilván pontosan tudták, bármekkorára is nőtt a náci párt, a rémtettei nem terjeszthetők ki minden németre, különösképpen, hogy a lakosság többsége nem is szimpatizált velük.

A kérdésre igen egyszerű a válasz. Ha egy országot évtizedekig bűnösnek neveznek, akkor annak a polgárai előbb-utóbb azonosulnak ezzel a lépten-nyomon hallott ítélettel. A „bűnösön” pedig uralkodni lehet. Meg lehet neki hagyni a jólétet, de el kell tőle várni, hogy csendben és némán igazodjon az aktuális vezetők parancsainak és főként soha többé ne akarjon önálló nemzetként viselkedni.

Esetünkben: kussoljon a jólétben.

Ilyen előzmények után kapta a nyakába németség a háború utáni újabb parancsot: viselkedjen politikailag korrekt módon! A „PC” kiagyalói és elterjesztői pontosan tudták, hogy mit akarnak. Ez az eszköz szintén alkalmas a bűntudat felkeltésére és a „bűnösökön” való uralkodásra. Persze, nem csak Németországban.

Azután jött a migránshullám, a „Wir schaffen das” merkeli hazugsága és elérkezett az immár harmadik bűntudat-generáló parancs: ne légy rasszista! Hidd el, hogy a bevándorlók jót tesznek az országnak és (majd egyszer) te is jól jársz velük. Ezért ne foglalkozz az egyre szaporodó, általuk elkövetett bűncselekményekkel, késelésekkel, nemi erőszakokkal, az általuk terjesztett kábítószerekkel. És ne beszélj ezekről még a barátaiddal sem, ha pedig nyilvánosan meg mered tenni, akkor bűnös vagy, a leendő szép német jövő árulója, és viseld el, hogy megbélyegzünk, vagy kettő perc alatt kirúgunk a munkahelyedről.

A német kormány pedig 2020 júliusában több mint 1 milliárd eurót különített el, kimondottan a jobboldali szélsőségesség és rasszizmus elleni „harcra”.

Ennek a horribilis összegnek egy szeletéből a baloldali Német Integrációs és Migrációs Kutatóközpont (DeZIM Intézet) írt egy több mint 100 oldalas tanulmányt és létrehozta a „Nemzeti Diszkriminációs és Rasszizmus Figyelőt (NaDiRa)”.

Csakhogy a tanulmányból kiderült, a megkérdezetteknek majdnem felét (44,8%) kimondottan idegesíti, hogy őt rasszistának nevezik a saját hazájában, és az is, hogy a rasszizmus vádja és a politikai korrektség korlátozza őt a véleménynyilvánítás szabadságában.

A nyilatkozók fele „pofátlanságnak” tartja, hogy olyan történelmi személyiségeket, mint Luther Márton vagy Kant, most rasszizmussal vádolnak.

Tízből hat megkérdezett (63,4%) szerint abszurd, „hogy az is rasszizmus, ha valaki egyszerűen megkérdezi valakitől, hogy honnan jött”. (Feltehetően a migránsok származási országával kapcsolatban – a szerk.)  Több mint kétharmaduk (72,4%) ért egyet azzal, hogy nem kellene rögtön rasszistának nevezni egy kijelentést annak mögöttes magyarázata nélkül.

De ez még nem minden. 2020. november 25-én Angela Merkel akkori kancellár elnökletével, létrejött a „Jobboldali szélsőség és rasszizmus elleni kabinetbizottság”(!) is.  Ez a következő célokat tűzte ki:

  • A rasszizmus mint a társadalom egészét érintő jelenség tudatosítása, és jobb állami struktúrák létrehozása a jobboldali szélsőségesség és rasszizmus elleni küzdelem területén. A biztonsági hatóságok, az igazságszolgáltatás, az állami és a civil társadalmi intézmények közötti együttműködés erősítése.
  • A jobboldali szélsőségesség és rasszizmus, az antiszemitizmus, a muzulmánokkal szembeni ellenségeskedés és a csoportokkal kapcsolatos ellenségeskedés minden egyéb formájának megelőzése a társadalom minden területén, így az online térben is; a politikai nevelés és a demokráciamunka (…) továbbfejlesztése.”

A rasszizmusfigyelő a közelmúltban azonosította a „fajok nélküli rasszizmust”, a „kulturális rasszizmust” és a „neorasszizmust” mint viszonylag új, különösen aggasztó jelenségeket. Ez utóbbi azokra a német „rasszistákra” vonatkozik, akik az „önálló kultúrák összeegyeztethetetlenségéről”  illetve az ebből eredő áthidalhatatlan különbségről mernek beszélni a különböző „kulturális csoportok” tagjai között.

A Wochenblick cikke szerint a 2024-ig elkölthető 1 milliárd euró mindenekelőtt arra szolgál, hogy végtelen, jövedelmező munkát biztosítson olyan „kutatóknak”, akiket Norbert Bolz médiatudós „kedvező tudósként” jellemez, imigyen:

„A szociológiának, a politológiának, a pszichológiának és a jognak is számos képviselője van, akik szívesen lépnének fel a médiaviták kulcsszereplőjeként. Valóságos casting zajlik: akik bizonyos témákban pontosan azt mondják, amit a szerkesztőktől elvárnak, azoknak van a legnagyobb esélyük elmondani a véleményüket. Az a tény, hogy egyre több ilyen önelégült tudós jelenik meg, ma már nagyon komoly problémát jelent a vitákban.”

Gunnar Beck, az AfD európai parlamenti képviselője óva intett attól, hogy a német kormány rasszizmusként definiálja azt, ha valaki úgy gondolja, „hogy korlátozni kell a minősíthetetlen vagy nem európai bevándorlást”, még akkor is, ha az ilyen korlátozások „összeegyeztethetők a genfi ​​menekültügyi egyezménnyel”.

„Az a tény, hogy a németek 75 százaléka korlátozni akarja az Európán kívüli migrációt, ugyanúgy rasszistává teszi őket, mint „a nyugat-európai és a kelet-európai lakosság 98 százaléka”

– mondta a politikus.

Forrás: Wochenblick

Kép: Freepik