Íme egy fontos gazdaságpolitikai bizonyítvány: a német gazdasági kamara legfrissebb jelentése alapján a megkérdezett német hátterű vállalatok mintegy kilencven százaléka ma is Magyarországon valósítaná meg beruházását. Ez az arány a legmagasabb a felmérések kezdete, 1995 óta. Jó hír az is, hogy emellett a vállalkozások a régiós átlagnál jobbnak ítélik a magyar infrastruktúra-ellátottságot, a kutatás-fejlesztési rendszert, valamint idén már a beszállítók teljesítményét is. A háttérben ilyen dolgok állnak: látványosan javult a magyar adózás, a közigazgatás, a politikai és társadalmi stabilitás, valamint a jogbiztonság megítélése, az ezekkel kapcsolatos elégedettség továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Mindez persze nem csupán egy-két év eredményes gazdaságpolitikájának tudható be.
Évtizedek óta hagyományosan jók ugyanis a német–magyar gazdasági kapcsolatok. Magyarország már a rendszerváltozás előtt is nyitott volt az NDK és az NSZK irányába, és a tradíció sokat számít egy-egy döntés meghozatalánál. A német vállalatcsoportok közül sokan jelen vannak a magyar gazdaságban, vagyis nem pusztán a „nagyokra” kell gondolni, amikor a német tőkére gondolunk. A számok nyelvére lefordítva: mintegy 2700 német irányítású vállalat működik Magyarországon, amelyek több mint 220 ezer embernek adnak munkát. A németek minden tekintetben az első számú gazdasági partnereink: mind export-, mint pedig importoldalon jelentős a „kitettség”, ráadásul a német cégek a legnagyobb befektetők is. Ugyanakkor a magyar gazdaság is egyre fontosabb a németeknek. Hogy mennyire?
A legfrissebb statisztikák szerint Magyarország a 13. legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU legnagyobb gazdaságának.
Bár első pillantásra ez nem tűnik „combosnak”, valójában az, tekintettel arra, hogy volumenben a magyar áruforgalom a japán vagy éppen a svéd nagyságrenddel versenyez.
Amennyiben ugyanis a Németországból kifelé irányuló tőkebefektetéseket nézzük, akkor ezek másfél-két százaléka jön Magyarországra. Maradva a japán példánál: oda is ugyanekkora volumenű német tőke áramlik.
A külkereskedelem vonatkozásában is hasonló, két százalék körüli a magyar részesedés a német exportból és importból. Eközben számos német cég magyarországi leányvállalata stratégiai szerepet játszik az adott csoporton belül: számukra a statisztikánál jóval fontosabb az itteni jelenlét.
A Magyarországon működő német vállalatvezetők többsége bővítené itthoni tevékenységét, és nagymértékben javult körükben a hangulatindex.
Mennyire állja a sarat Magyarország térségi összevetésben? A felmérésből kiderül, hogy a kelet-közép-európai térség tizenöt más országával összehasonlítva Magyarország pozíciója szinte folyamatosan jó, kiemelkedő. Az sem a véletlen műve, hogy a német cégeknek hazánk már nem pusztán összeszerelő üzem: egyre több helyen zajlik kutatás-fejlesztési tevékenység, és számos cégnek van már hazánkban innovációs gárdája is.
Végül ejtsünk néhány szót arról is, hogy miközben Magyarország „rossz hírű” a német sajtóban, ez korántsem érződik az üzleti világban. Ezek szerint a németek kellően tudják szelektálni a rólunk szóló információkat, vagyis a nagypolitikai és a gazdasági környezet teljesen elvált egymástól.
Forrás: Magyar Nemzet/Szajlai Csaba
Kiemelt kép: Techmonitor
