Putyin teheráni találkozója sok más mellett egy, a Nyugat számára igen nyugtalanító jelenségre is rámutatott.
Az orosz elnök zöld utat adott egy fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásnak, amely az első jelentős lépés Moszkva és Kijev között azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.
„Ez a megállapodás a világnak szól” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken.
„Enyhülést fog hozni a csőd szélén álló fejlődő országok számára és az éhínséggel küzdő legkiszolgáltatottabbaknak. Segít majd stabilizálni a globális élelmiszerárakat, amelyek már a háború előtt is rekordszinten voltak.”
A megállapodás, amelyről Ukrajna, Törökország, Oroszország és az ENSZ tárgyalt, keretet ad az Ukrajnából kiinduló globális gabonaszállítások újraindításának. A megállapodás rögzíti, hogy létrehoznak egy ENSZ, török, orosz és ukrán tisztviselőkből álló „irányítóközpontot” Isztambulban, amely a kijelölt, biztonságos tengeri folyosón keresztüli gabonaexportot figyeli és koordinálja. A megállapodás az ukrán kikötővárosok, Odessza, Csernomorszk és Juzsnij élelmiszerexportjára vonatkozik, de a terv részleteit nem hozták azonnal nyilvánosságra.
Orosz tisztviselők korábban ragaszkodtak ahhoz, hogy a gabonát szállító ukrán hajókat visszaútjuk során az orosz haditengerészet ellenőrizze, arra hivatkozva, hogy ezeket a hajókat katonai felszerelések visszacsempészésére használhatják Ukrajnába, de a megállapodás véglegesített változata szerint a beérkező ukrán hajókat a török hadsereg ellenőrizheti.
A négy résztvevő fél már a múlt héten előzetes megállapodást kötött, de az „üzletre” Putyinnak kellett rábólintania, aki a hét elején találkozott is a török elnökkel, hogy véglegesítse a megállapodást, és megköszönte Erdogannak az elmúlt hónapokban tett erőfeszítéseit a megállapodás közvetítésére. Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag
nincs közvetlen megállapodás Oroszország és Ukrajna között, ehelyett mindkét ország külön-külön írta alá ugyanazt a „tükörmegállapodást” Törökországgal és az ENSZ-szel.
Mindazonáltal ez az első érdemi megállapodás – még ha meghatalmazott útján is – Moszkva és Kijev között az ukrán háború kezdete óta.
Putyin kedden érkezett Iránba, és Teherán kinyilvánította, hogy teljes mértékben támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit:
„A háború ellenséges és durva, az Iszlám Köztársaság sosem preferálja, hogy a hétköznapi embereket háborúk sújtsák. Ukrajna kérdésében azonban, ha Oroszország nem kezdeményezett volna lépéseket, a másik fél indított volna háborút”
– írta Khamenei.
„A NATO veszélyes szervezet. A Nyugat teljes mértékben ellenzi az erős, független Oroszországot. Ha megnyílik az út a NATO előtt, nem ismer el határokat. Ha nem állítják le Ukrajnában, később hasonló háborút indított volna a Krímben”
– tette hozzá Hamenei.
Oroszország és Irán közös pontja a nyugati szankciók:
a Gazprom 40 milliárd dolláros megállapodást kötött az Iráni Olajtársasággal (NIOC), hogy segítse az iráni termelőket olaj- és gázmezők fejlesztésében az egész országban.
Szintén kedden Putyin részt vett egy háromoldalú csúcstalálkozón Erdogannal és Ebrahim Raisi iráni elnökkel, hogy megvitassák a szíriai konfliktust. Oroszország és Irán a veszélybe került szíriai vezető, Bassár el-Aszad kulcsfontosságú támogatóiként jelent meg, míg Törökország támogatja a kormányellenes csoportokat az ország északi részén. A csúcstalálkozó nem oldotta meg a burkolt nézeteltéréseket, Erdogannak nem sikerült rávennie a másik két felet, hogy támogassanak egy török offenzívát Észak-Szíriában, „terrorista csoportok” elleni küzdelem ürügyén.
A három résztvevő – együttes nevén Astana Platform – közös nyilatkozata megerősítette elkötelezettségüket Szíria területi integritása mellett, hozzátéve, hogy Szíria északkeleti részének „biztonsága és stabilitása” „csak a szuverenitás és a területi integritás megőrzése alapján érhető el.” Erdogan a hazafelé tartó repülőúton újságírók kérdésére azt nyilatkozta, hogy addig nem tesz le a fegyveres beavatkozás lehetőségéről Észak-Szíriában, amíg nem foglalkoznak Törökország biztonsági aggályaival.
A gabonaüzlet nyélbeütésének szakértők szerint az volt a célja, hogy bebizonyítsa, a Moszkva gazdasági és politikai elszigetelésére irányuló nyugati kampány kudarcot vallott.
S bár Oroszország egyre inkább elszigetelődik a Nyugattól és annak egyes intézményeitől, Putyin teheráni találkozója egy másik, még inkább nyugtalanító jelenségre is rámutat: míg a nyugati döntéshozók igyekeznek egységesen felsorakozni a Kremllel szemben, addig a nem nyugati világ jelentős része megőrizte semlegességét, vagy – mint Kína és Irán esetében – kifejezetten Oroszország mellett foglalt állást.
Mark Episkopos, a National Interest nemzetbiztonsági riportere
Kiemelt kép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Mecel
