A szerdán elhunyt Wittner Máriáról emlékezett meg a lengyel közszolgálati televízió, a TVP fő esti híradójában, idézve az 56-os szabadságharcos 2017-ben Lengyelországban mondott szavait, miszerint a történelem során senkinek sem sikerült éket verni a lengyelek és a magyarok közé.
A magyar forradalom idején készült felvételekkel illusztrált összeállításban a TVP felidézte Wittner Mária életrajzát. Arkadiusz Golebiewski filmrendező, aki az antikommunista ellenállóknak szentelt, az észak-lengyelországi Gdyniában évente rendezett dokumentumfilm-fesztiválon háromszor vendégül látta Wittnert, a szabadságot rendkívüli módon szerető személyiségnek nevezte őt a híradóban.
A szabadságért kész volt feláldozni az életét is − utalt Golebiewski a szabadságharcos 1958-as halálos ítéletére.
Maciej Szymanowski, a varsói Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet igazgatója a műsorban kiemelte: Wittner Mária 19 éves lányként a budapesti antikommunista felkeléshez csatlakozott, először ápolónőként, majd fegyverrel a kezében is részt vett a harcokban.
Az összeállítás kommentárjában felidézték:
Wittner Mária több alkalommal ellátogatott Lengyelországba, nagyra értékelte a lengyel–magyar barátságot.
Arkadiusz Golebiewski az általa rendezett filmfesztivál Facebook-oldalán is megemlékezett Wittner Máriáról, felidézve: Gdyniában 2018-ban is díjazták őt a Függetlenség Gyűrűje nevű, a szabadságért hősiesen harcolóknak szánt díjjal. Golebiewski közzétette annak a pódiumbeszélgetésnek a leiratát is, amelyen Wittner Máriával a fesztiválon Szalai Attila író, szerkesztő, diplomata (1950–2020) vett részt.
„Meg vagyok győződve, hogy Európa megújítása a mi kezünkben van, ez nagy, korszakalkotó felelősség”
− jelentette ki akkor Wittner, hozzátéve: a kipróbált barátok megbirkóznak vele. − Nem elég azonban ismételgetni: lengyel–magyar két jó barát, és felidézni a rokonszenv sztereotip jeleit, a barátságunkat minden nemzedéknek tartalommal kell kitöltenie − hangsúlyozta Wittner. Az elhunytról szerdán a Wpolityce.pl konzervatív hírportálon, valamint a Felczak Intézet oldalán is megemlékeztek.
Forrás és teljes cikk: Magyar Nemzet
Kiemelt kép: MTI Horváth Péter Gyula/PS
