A kusza tulajdonviszonyok hátráltatják az 1479-es kenyérmezei csata helyszínére tervezett Kinizsi Pál-emlékpark létrehozását – írta kedden a Maszol.ro hírportál.

Amint a portál emlékeztetett rá, a nagyvázsonyi Pontes Közhasznú Alapítvány a Fiatalok Társadalmi Szerepvállalásáért készült az emlékpark létrehozására, melynek alapkövét tavaly októberben le is rakták Bokajalfaluban, az egykori csatatér közvetlen közelében egy olyan telken, amelyen egy Árpád-kori templom romjai találhatók. A templom falai – melyek ma a református egyház tulajdonát képezik – már a 543 évvel ezelőtt vívott csata idején is álltak.

Miután sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem élt a műemlékek eladása esetén előírt elővásárlási joggal, a református egyház 2021 májusában eladta a Pontes alapítványnak a 2600 négyzetméteres telket, amelyen az Árpád-kori romok, és egy temető is állt. Az alapítvány vállalta az emlékpark kiépítését, turisztikai népszerűsítését, és az összeomlás határán álló templomtorony restaurálását is. Az adásvételi szerződést azonban megtámadta a bíróságon a községi tanács egyik képviselője, aki 2019-ben megvásárolta a telek egy részét egy helybélitől, és a tulajdonjogát be is vezettette a telekkönyvbe.

Amint a Maszol.ro írja: ekkor derült ki, hogy a templomromot körülvevő telekre, mely az 1948-as kommunista államosításkor is az egyház tulajdonában maradt, ám az egyház hívek hiányában nem használt, a polgármesteri hivatal az 1990-es években birtokleveleket állított ki. Egy család a temető sírjai fölött alakította ki új birtokát.

Tehát a kezdeményezőknek akkor még halvány sejtelmük sem volt arról, hogy a református egyház tulajdonát képező területet az 1990-es években a helyi önkormányzat jogalap nélkül – a 18/1991-es földtörvény kiskapuit kihasználva – szétosztotta, persze anélkül, hogy az egyházat erről előzőleg megkérdezte volna.

Ez valójában azt jelentette, hogy az 1948–1990 között sosem államosított egyházi birtokot külterületté nyilvánította, majd több helyi lakosnak birtokíveken szétosztotta. Tette ezt úgy, hogy közben a belterület „nyomait”, azaz a műemléknek számító középkori tornyot, és református temetőt nem is vette figyelembe. Erre a telekkönyveztett két új tulajdonos az ezen módszerrel birtokolt telkét – egyikük épp a temető sírkövei fölött alakította ki új birtokát.

„Az ilyen és ehhez hasonló esetekben szoktam felhívni a figyelmet arra, hogy egy tipikus dél-erdélyi szórványtörténetről van szó, amikor kihúzzák a lábunk alól a földet”

– idézte a portál Gudor Kund Botondot, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesét. Az esperes szerint a bokajalfalui történet tipikus esete annak a korrupciós folyamatnak, amely a földterületek birtokleveleinek kiállítása körül zajlott az 1990-es években, sőt 2000 után is.

Ladányi Árpád Csaba ügyvéd, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta: pereskedni fognak az egyház tulajdonjogának a visszaállításáért. Ő is és Gudor Kund Botond esperes is nyomatékosította: nem adják fel a küzdelmet, és október 13-án, a kenyérmezei csata napján, megemlékezést tartanak a helyszínen.

A kenyérmezei csatában Mátyás király seregei Báthori István erdélyi vajda, Kinizsi Pál délvidéki kapitány és Vuk Brankovics szerb vajda vezetésével döntő vereséget mértek az Erdélyben portyázó török seregre. A magyar hadak győzelme hosszú időre eltántorította a terjeszkedő Oszmán Birodalmat a magyarországi betörésektől.

MTI / maszol.ro

Címlapkép: A kenyérmezei csata helyszíne pontosan ismert | Fotók: Basa Emese / Maszol.ro