György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára egy láthatatlan ingával a kezében demonstrálta beszédét az  I. Nemzeti Szabályozói Konferencián.

A nem mindennapi „eszközhasználat” okát a politikus a közösségi oldalán fejtette ki. Elmondása szerint: a mai modern közgazdaságtan tézisei nem válságban csontosodtak dogmákká, hanem békeidőben és konjunktúrában. Ez bajaink egyik legfőbb forrása.

Így folytatta: Dani Rodrik, a Harvard University professzora még az 1990-es években a híres inga hasonlatával mutatta be, hogy mi a legfőbb problémája a modern közgazdaságtannak. Szabad értelmezésben a közgazdaságtan nem tudomány, hanem téziseken alapuló hittan. A közgazdászok hajlamosak hinni a piac mindenhatóságában bizonyos időszakokban. Ezért olyan szabályok meghozatalára ösztönzik a döntéshozókat, amelyek túl sok teret engednek a magánérdeknek, a magánérdek pedig megfelelő szabályozás hiányában felszámolja a piaci viszonyokat. Mihelyst a hittani alapok buknak, a közgazdászok hirtelen a cselekvő állam beavatkozása iránt kezdenek vágyakozni.

A cél tehát az, hogy egyensúlyi állapotban tartsuk az ingát – szögezte le György László, és hozzátette:

Adam Smith, a klasszikus közgazdaságtan atyója szerint, ha van verseny, vagyis van piac és működik az önérdek mozgató ereje, akkor a láthatatlan kéz a közjó irányába terel bennünket.  Önérdek természetesen van. De vajon van-e piac? Fennállnak-e a piaci verseny feltételei?  – teszi fel a kérdést, amire aztán megadja a választ: Nos, azok nagyritkán vagy szinte sohasem. Ezért van szükség állami szabályozó tevékenységre.

A szabályozó hatóságnak, a gazdaságpolitikának és a gazdaságstratégiának egyaránt az a feladata, hogy a lokális hozzáadott értéket maximalizálja.

György László szerint ezt sikerült a gyakorlatban a legjobban megvalósítani 2010 után Magyarországon az unortodox gazdaságpolitikai beavatkozásokkal, amikor az oligopol- és a monopol, vagyis korlátozott piacokon tevékenykedő vállalatokra külön adót vetettünk ki és az ebből befolyt bevételeket odaadtuk a dolgozó és gyermeket vállaló családoknak.

Évente több mint 1000 milliárd forintot csoportosítunk így át a személyi jövedelemadó csökkentésen, szociális hozzájárulási adó csökkentésen, a családtámogatásokon keresztül a külön adókból és a kamatmegtakarításokból – mondta a politikus.

Hozzátette, hogy a közgazdaságtan kontextusfüggő. Magyarországon nem jelent „ad hoc kapkodást” a válság kezelése.

Ma már a világ vezető közgazdászai is a járadékvadászó globális cégekre kivetett adókat javasolnak és az abból befolyt bevételek szétosztását a dolgozó családok között. Továbbá a sokat bírált rezsicsökkentést vezetik be szinte mindenhol Európában – Németországtól kezdve Ausztrián, Anglián át egészen Spanyolországig.

A magyaroknak már megint nem igazuk volt, hanem igazuk lett – zárta beszédét György László az I. Nemzeti Szabályozói Konferencián.

Forrás: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: Gyurkovits Tamás/MCC