„A sztrájkfenyegetőzés nem pótolhatja az érdemi tárgyalásokat, nem hoz több pénzt a közoktatásba”. Mikor hangzott el ez a mondat? Nem, a baloldali olvasók most tévednek, ezt a most DK-s színekben futó Arató Gergely üzente a tanároknak 2006-ban, amikor azok a kötelező óraszámok megemelése ellen tiltakoztak. Aztán 2007-ben 8 ezer pedagógus vesztette el az állását az iskolák bezárása miatt, de hát ki emlékszik ma már erre, amikor a baloldal Gyurcsány Ferenc és felesége vezetésével rátelepedett a pedagógusok béremelésének témájára a politikai haszon reményében. Hiába hangsúlyozta a kormány többször, hogy nem a pedagógusbér-emelés a kérdés, hanem csak annak a mértéke és időpontja. A DK-s árnyékminiszter Arató és társai diktatúrát kiáltanak, miközben ellenőrizhetetlen hírek kapnak szárnyra.
A kormány már számtalanszor kijelentette, hogy a tanároknak járó béremelés nem kérdés. Az a kérdés, mikor és mennyivel tudják megemelni a béreket: Többször elmondták: szeretnének minél többel, minél többször emelni, jó lenne, ha ezt Brüsszelben a baloldal nem akadályozná folyamatosan.
Többek között ezért is abszurd, ami a tanárok tüntetése kapcsán történik. Gyurcsány Ferenc és levitézlett miniszterei – érdemi politikai tevékenység hiányában – kétségbeesetten kapaszkodnak a megmozdulásokba. Emellett ellenőrizhetetlen hírek is szárnyra keltek.
Az egyik platformon már az első megmozdulás után nem sokkal megosztott valaki egy cikket, amely mindenféle hivatkozás nélkül tanulók és tanárok listázásáról egyaránt szólt. Volt, aki olyan liberális igazgatóról írt, aki parancsba adta a tüntetésen való részvételt több az intézményben dolgozó tanárnak és ezzel osztálynak is. Ugyanígy volt, aki kvótáról írt, de volt olyan, aki már fekete autókat vizionált egy ismerősére hivatkozva. Egyszóval széles a skála. A Magyar Hírlap egyébként egyik felmerülő vádra sem talált bizonyítékot.
Még egyszer: a kormány már számtalanszor kijelentette, a pedagógusbér-emelés nem, csak a mértéke a kérdés jelen helyzetben. Mindezt nem hallotta meg Csárdi Antal LMP-s sem, aki úgy fogalmazott, az oktatás támadásával a kormány lényegében a saját nemzete ellen harcol.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár válaszában leszögezte: a jövő évi költségvetésben a kormány 86 milliárd forinttal emelte meg az oktatásra fordítandó keretet, amely többlet jelentős részét a pedagógusbér-emelésre fordítják, még akkor is, ha ezt történetesen éppen a baloldal nem szavazta meg. Rétvári emellett emlékeztette Csárdit, hogy éppen ő volt az, aki olyan pártok logója alatt indult a választáson, amelyek elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért.
Ha az államtitkár szavait követjük, valóban nem nehéz eljutni a Gyurcsány-kormányhoz. Az érdekes csak az, hogy tulajdonképpen kisebb eltéréseket leszámítva egyúttal a frissen alapított árnyékkormány névsorával is szembesülünk. A Dobrev Klára vezette politikai matinétestületben Arató Gergely felel a kormányprogramért. Ha azonban hátrébb tekintünk az időben, akkor Arató neve mint az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára lehet ismerős.
A helyzet pikantériája, hogy a mindig diktatúrázó baloldalon annak idején éppen Arató Gergely volt az, aki a tanári munkabeszüntetés alkalmával a baloldali sajtóban nyilatkozva ment neki a tanároknak.
A Gyurcsány-éra égisze alatt Arató Gergely ugyan nagyot futott a baloldali sajtóban mint oktatási államtitkár, azonban ez nem változtatott a tényen, hogy a kormányzat minden jogszabály- és törvénymódosítással csak közelebb lökte a szakadékhoz az oktatási rendszert. Éppen Arató volt az is, aki még 2006 nyarán bejelentette, hogy a koalíció megegyezett a kötelező óraszámok emeléséről. Amikor aztán 2006 decemberében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, az államtitkár volt az, aki ezt azzal kommentálta: „A sztrájkfenyegetőzés nem pótolhatja az érdemi tárgyalásokat, nem hoz több pénzt a közoktatásba.” Amikor ez a taktika nem vált be, akkor a baloldal bevetette a gyermekeket is, leszögezve, hogy a sztrájk ideje alatt is biztosítani kell a felügyeletüket. Természetesen emellett Arató és az egész oktatási tárca azon dolgozott, hogy a baloldali sajtóban a lehető legkisebbnek mutassák a problémát és természetesen a tüntetést is.
A munkabeszüntetés utáni a minisztérium közleménye a következő volt: „Az Oktatási és Kulturális Minisztérium megköszöni a gyermekeink oktatása és nevelése során áldozatos munkát végző pedagógusoknak, hogy túlnyomó többségük a mai napon is a feladatai ellátására koncentrált.” A tárca a sajátságos matematika alapján úgy számolt, hogy mindössze a tanárok hat százaléka vett részt az akcióban, így igazából nincs is itt semmi probléma.
Arató egyébként a politizálás unortodox formáit sem vetette meg, hiszen Pokorni Zoltán fideszes politikus hívta fel rá a figyelmet, hogy egy húsvét alkalmával az oktatási államtitkár nyuszifülben osztogatott tojásokat a gyerekeknek, éppen az európai parlamenti választás kampányában.
Végül aztán hiába a nyuszifül és a problémák szőnyeg alá seprése, 2007-re Gyurcsányék politikája csúcsra ért a sorozatos iskolabezárásokkal, aminek következményeként a becslések szerint is legalább 8000 pedagógus veszítette el állását. Ennek fényében vérlázító a tény, hogy Arató és minisztériuma még 2009-ben is újabb, ezúttal 120 millió forintos elvonást eszközölt.
Ezek után nem meglepő, ugyanakkor mindenképpen beszédes, hogy Aratót távol tartották az oktatástól Gyurcsányék játékkormányában. Hiába tehát guruló dollárok milliói, a baloldal ezeket szavazatra nem tudja váltani. Amíg pedig ez a helyzet fennáll, addig láthatólag nem marad más, mint minden kezdeményezésből és ügyből megpróbálni politikai hasznot lefölözni. Aki tehát a tanárok béremelése körül tisztán akar látni, annak messzire kell néznie, hogy túllásson a Gyurcsány Ferencék keltette homályon.
Forrás: magyarhirlap.hu
Nyitó képünkön: Gyurcsány Ferenc – Ellenzek aláírás gyűjtés, Budapest, 2022.02.22. Fotó Török Péter