Az 1944-45-ös vajdasági megtorlás még azoknak is a sorsává vált, akiknek nincs személyes érintettségük – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és a szabadkai városi képviselő-testület elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen szerdán.
A szabadkai is egy azon tömegsírok közül, amelyek az elszabadult indulatok, az önbíráskodás, az igazságtételnek nevezett féktelen, bosszúvágyból elkövetett tömeggyilkosságok eredményeként keletkeztek – tette hozzá. November 2. az a nap, amikor ígéretet teszünk magunknak, egymásnak és az általunk képviselt embereknek arra, hogy „minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ilyen szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg” – tette hozzá Pásztor Bálint.
A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország és Szerbia, a magyarok és a szerbek megbékéltek egymással a második világháborús sérelmek után, és ez példaértékű egész Európában, majd hozzáfűzte, a múltat le kell zárni.
Mint mondta, a két ország kapcsolatai nagyon magas szinten vannak, a „kölcsönös támogatás, segítségnyújtás és együttműködés valós eredményei mindkét állam polgárai számára a legfontosabb területeken, a gazdaság, a kereskedelem, az energiacsere, az infrastruktúra fejlesztése terén, de számos más területen is naponta tapasztalhatók”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy mindezek ellenére vannak, akik „a kedélyek szításával és a sebek feltépésével a gyűlöletkeltéshez folyamodnak”. Rámutatott, hogy két héttel ezelőtt a belgrádi parlamentben ellenzéki politikusok fasisztának nevezték azokat a vajdasági magyarokat, akik Újvidéken is emlékművet akarnak állítani az ártatlan áldozatoknak. Közölte ugyanakkor, hogy a támadások ellenére az emlékmű megépül.
„A világot sarkából kifordító természeti csapások, járványhelyzet, energiaválság és ember okozta háborús szörnyűségek közepette látnunk kell, hogy mennyire egymásra vagyunk utalva, hogy mennyi erőfeszítésre van szükség még akkor is, ha mindannyian egyet akarunk” – húzta alá a városi képviselő-testület elnöke.
A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja. A megbékélési folyamat kulcspillanata volt, amikor a második világháborúban kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt.
Egy évvel később, 2014-ben pedig – hét évtized után – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a mészárlásokban legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó, a negyvenes évek végén született jogszabályt. Aleksandar Vucic jelenlegi elnök – akkor még miniszterelnökként – részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
A Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta azonban újabb 315 áldozat maradványait találták meg.
MTI
Címlapkép: Az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatokat emlékműve Csúrogon / Fotó: Magyar Nemzet
