Az első magyar, az LMBTQ-ideológiát propagáló mesekönyv 2020 szeptemberében jelent meg hazánkban Meseország mindenkié címmel.

„A Mediaworksnek adott igazat a Labrisz Leszbikus Egyesülettel szemben a Kúria szerda délben kihirdetett döntésével – számolt be a Magyar Nemzet. A portálon azt írják: A Meseország mindenkié című mesekönyvet kiadó civil szervezet és a Magyar Nemzet kiadója, a Mediaworks Hungary Zrt. közötti jogvitában a Kúria elutasította a Labrisz keresetét.

Mint ismert. a közéletben nagy port kavaró, az első magyar,

az LMBTQ-ideológiát propagáló mesekönyv 2020 szeptemberében jelent meg hazánkban Meseország mindenkié címmel.

A kortárs szerzők írásait tartalmazó kötetben a szerzők megalkották az ismert mesék újraírt változatait olyan szereplőkkel, akik valamilyen „stigmatizált” vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. A vitatott kiadvány a teljes magyar társadalmat, sőt a pszichológus szakmát is megosztotta.

A pert első fokon a Labrisz nyerte meg

A Labrisz Leszbikus Egyesület a Magyar Nemzet egy 2020. október 12-én megjelent cikkét kifogásolta, amelyben azt írták a „Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.” A Labrisz azért indított személyiségi jogi pert, mert szerintük a Magyar Nemzet megsértette a Labrisz jó hírnevét, amikor pedofilnak bélyegezte.

A pert első fokon a Labrisz nyerte meg, 2021 novemberében bocsánatkérésre és egymillió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezték a Mediaworksöt. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla másképp döntött: elutasította a civilek keresetét. A Labrisz, melyet a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselt, nem nyugodott ebbe bele, és

felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, így került az ügy végül a Kúria elé.

Az előző, október 26-i tárgyalási napon Fazekas Tamás, a Labriszt képviselő ügyvéd fenntartotta a felülvizsgálati kérelmükben foglaltakat. Arról beszélt: nem vitás, hogy a cikk egy közügyekkel kapcsolatos közéleti vitában született, és a bíróságnak szerinte nem kell állást foglalnia ebben a közéleti vitában, hanem a per tárgya csak a vita jogi keretrendszerének megítélése.

Ugyanezen az előző tárgyaláson az alperest képviselő jogász az ítélőtábla döntésének helyes volta mellett érvelt, szerintük a sérelmezett szövegrész valós tartalma nem az, hogy a felperes a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléseket támogatna, hanem a véleménycikk írójának a szándéka az volt, hogy felhívja a figyelmet a civil szervezet tevékenységére, és hogy szükséges a fellépés a gyerekek megfelelő pszichoszexuális fejlődése érdekében.

A közlés nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás volt

A Kúria tanácselnöke szerdán indokolta meg szóban a döntését. A felülvizsgálati kérelem anyagi és eljárási szabálysértésre hivatkozva is támadta az előző ítéletet. Eljárási szabálysértésként azt sérelmezték a civilek, hogy a másodfokú bíróság nem engedélyezte, hogy a szervezet törvényes képviselője dokumentumfilm forgatása céljából felvételt készítsen. A Kúria álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy a másodfokú bíróság nyilvános tárgyalást tartott, azon a sajtó készíthetett felvételt, ezzel az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzése biztosított volt,

az átláthatóság nem sérült, tehát az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt.

Tartalmi szempontból a központi kérdés a véleménynyilvánítás szabadságával, annak korlátaival volt kapcsolatos. A Kúria arra jutott, hogy a sérelmezett közlés egy közéleti vitában hangzott el, közszereplőre vonatkozott, és nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás volt.

Kiemelt kép forrása: A Labrisz Leszbikus Egyesület Facebook oldala