Kezdetét vette a XV. zsinati ciklus hatodik ülésszaka kedden Balatonszárszón, az SDG Konferencia-központ nagytermében. Többek között a választási és a felsőoktatási törvény módosításáról, valamint a lelkipásztori hivatás évéről tanácskoztak az egybegyűltek.

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke megtartotta nyitóbeszédét, majd beszámolt az Elnökség intézkedéseiről, valamint ismertette a Zsinat 2022. április 7-óta hozott döntéseit. Beszédében kiemelte, a közösen megharcolt döntések adják a közösség valódi erejét. Hangsúlyozta, hogy a hét bő és a hét szűk esztendő tanításából meg kell értenünk, hogy Isten jóra fordította a hét szűk esztendőt is, hiszen sok népet mentett meg József által. A püspök hangsúlyozta a közös teherviselés fontosságát is.

„Mindig vannak olyanok, akiknek kevesebb van – rajtuk segítenünk kell.”

A válságos helyzetekben derül ki, hogy az építkezés, amelyben részünk volt a hét bő esztendő alatt, az csak a téglák és a falak terén jelentett épülést, vagy lelki értelemben is – fejtette ki. A segítségnyújtás területeit koncentrikus körökként vázolta fel, amelyben legbelül szerepel a családunk, majd következik a gyülekezetünk, az egyházunk, nemzetünk és országunk rászorulói, végül, de nem utolsó sorban pedig a szomszédaink, jelen esetben az ukrajnai menekültek és rászorulók. Mindez egy lehetőség is számunkra, hogy megmutassuk, mit értettünk meg a hét bő esztendő tanításaiból. Együtt maradunk, nem építjük le a szolgálatainkat – nyomatékosított.

Kulcskérdésként jelölte meg továbbá a gyülekezeti önfenntartás kérdését. A püspök szerint az elkövetkező tíz év egyik feladata lesz, hogy a közösségeink megtanulják, hogy áldozatkészségre van szükség ahhoz, hogy az egyház működhessen. Az egyházi intézményrendszerről elmondta, hogy azok nem a túlélés zálogai, hanem a szolgálat eszközei, melyek révén Istenhez vezethetjük az embereket. Ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy 2023 a lelkipásztori hivatás éve lesz a református egyházban. Rámutatott, hogy a lelkészek és hitoktatók nélkül a református oktatási rendszer sem érheti el a célját. Szót ejtett a szomszédunkban dúló háborúról is, kiemelve a következő igét:

„Az igazság békét teremt, és az igazság a nyugalmat és a biztonságot szolgálja örökké.” (Ézsaiás 32,17)

Mindezek kapcsán ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezetek rezsiköltségekre vonatkozó adatszolgáltatása elengedhetetlen, hogy a bajba jutott egyházközségek részesülhessenek a válság kezelésére létrehozott alapokból.

Ezt követően a felsőoktatásról szóló törvény módosítása került napirendre első olvasatban. A korábbi szabályozás csak a fenntartót nevesítette, de nem rendezte, hogy a fenntartó melyik testülete jogosult az adott döntést meghozni, ezért ez a törvénymódosítás hiánypótló és nagyban fogja segíteni a jogalkalmazók munkáját. Emellett intézményesíti az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények esetében a fenntartói testületet, illetve igazgatótanácsot. Nyomatékosították, hogy a fenntartói testület nem az egyetemi autonómia jogkörében jogosult döntéshozatalra, hanem az egyébként a fenntartó hatáskörébe tartozó döntéshozatali jogkört osztja meg a fenntartó által meghatározott körben a fenntartó és a fenntartói testület között.

A szerdai napon a kedden megvitatott kérdésekben született döntés.

Forrás, teljes cikk és kép: reformatus.hu