Hamarosan az Európai Unió Tanácsában (Tanács) helyet foglaló miniszterek elé kerülhet az Európai Parlament és a Tanács nők elleni erőszak és kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelve. A javaslat kísérlet arra, hogy minden tagállamban törvényesítsék a genderideológia szókészletének elemeit – tudatja a CitizenGo.
Az irányelv legproblémásabb pontjai a következők:
1. Már az alapvető definíciókkal baj van, így például a „nők elleni erőszak” rendkívül tág meghatározásával. Az irányelvjavaslat szerint ugyanis a nők elleni erőszak magában foglal „minden olyan erőszakos cselekményt, amely fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági sérelmet vagy szenvedést okoz vagy okozhat”, (…) „függetlenül attól, hogy az nyilvánosan vagy a magánéletben történik-e”. Eszerint tehát nők elleni erőszaknak számíthat minden olyan vélemény megosztása, amely valakinek pszichológiai szenvedést okozhat. Ennek eldöntése rendkívül szubjektív.
2. Az irányelv szerint férfiak is tartozhatnak a nők csoportjába. Az irányelv az erőszak szempontjából fokozott kockázatnak kitett nők csoportjába sorol egy férfiakból álló csoportot, a transzgender nőket. Így nevezi ugyanis a genderideológia a magukat nőknek gondoló férfiakat.
„Különösen a leszbikus, biszexuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer (LBTIQ) nők, a fogyatékossággal élő nők és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó nők esetében fokozott a nemi alapú erőszak előfordulásának kockázata.”
Természetes, hogy meg akarjuk védeni a nőket és a lányokat az erőszaktól, és kriminalizálni akarjuk az elkövetőket. Fontos mindemellett, hogy egy a nők és lányok védelmét célzó intézkedés valóban az ő védelmüket tűzze ki, és ne tegyen bele férfiakat is a női kategóriába, ezzel pont hogy veszélyeztetve az eredetileg védeni szándékozott nőket.
Súlyosbító tényezőnek számít a nők elleni erőszak, ha szexuális irányultságon, gender identitáson vagy gender kifejezésmódokon alapuló megkülönböztetéssel párosul.
„A nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak súlyosbítható, ha a nemen (genderen) és a megkülönböztetés egyéb, az uniós jog által tiltott okain – nevezetesen nemzetiségen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságokon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon, gender identitáson, gender kifejezésmódokon és biológiai nemi jellemzőkön* – alapuló megkülönböztetéssel párosul. A tagállamoknak ezért kellő figyelmet kell fordítaniuk az ilyen interszekcionális diszkrimináció által érintett áldozatokra azáltal, hogy egyedi intézkedéseket hoznak arra az esetre, ha a megkülönböztetés interszekcionális formái jelen vannak. Különösen a leszbikus, biszexuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer (LBTIQ) nők, a fogyatékossággal élő nők és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó nők esetében fokozott a nemi alapú erőszak előfordulásának kockázata.”
3. Több problémát felvet a gender alapján meghatározott online erőszak bűncselekménnyé nyilvánításának célja.
„A tagállamok biztosítják, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a biológiai nem vagy a gender alapján meghatározott személyek csoportjával vagy ilyen csoport valamely tagjával szemben erőszakra vagy gyűlöletre uszítás szándékos elkövetése az ilyen uszítást tartalmazó anyagok információs és kommunikációs technológiák segítségével történő nyilvános terjesztése révén.”
Természetesen helytelen minden LMBTQ+ egyénekkel szembeni erőszak. A nyugati világban azonban mára már az értékvédelmet, a biológiai igazság kimondását, vagy a keresztény értékek melletti kiállást is könnyen erőszaknak vagy gyűlöletre uszításnak értékelik. Így az irányelv jelen formájában való elfogadás oda vezethet, hogy bárki, aki leírja, hogy nem fogadja el a transzgender ideológia meghatározásait, és kimondja az alapvető igazságot a férfiakról és a nőkről, gender alapú online erőszak vádjával nézhet szembe.
Ilyen traumatikus élménye volt Caroline Farrow-nak idén októberben, amikor bizonyítékok nélkül, online zaklatás vádja miatt tartóztatta le Angliában a rendőrség. Ha ez a javaslat kötelező érvényű uniós irányelvvé válik, a Caroline-t ért elbánás egyre gyakoribbá válhat Európában. Hogy az aggodalom nem légből kapott, azt az is mutatja, hogy a javaslat konkrétan jobboldali csoportokat említ a nők internetes támadói között, ezzel megágyazva a kitűzött jogszabályok velük szemben való felhasználásának: „A nőket az interneten szisztematikusan támadják az erőszakos jobboldali szélsőséges csoportok és terrorista csoportok, amelyek gyűlöletet kívánnak terjeszteni velük szemben.”
4. A javaslat „összhangban van”, „az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló, 2020–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiával”. E stratégia céljai közt szerepel többek között a homofóbia mint „uniós bűncselekmény” bevezetése, a homoszexuális kapcsolatok jogi elismerése minden európai országban, a genderoktatás bevezetése az iskolákban, a transznemű, interszexuális és nem bináris identitások elismerésének javítása, az LMBTIQ-szempontok valamennyi szakpolitikába beépítése a Bizottság által, illetve a helyreállítási alap felhasználása az LMBTQ-célok támogatására.
5. Az irányelv elfogadásával Magyarországon is megkezdődne a hatóságok genderideológiára érzékenyítése. A javaslat ugyanis minimumszabályként jelöli meg a tagállamokra nézve „annak biztosítását hogy a nemzeti hatóságok az áldozatokat a gender szempontokra érzékeny módon kezeljék”. Emellett iránymutatásokat kell kapniuk az illetékes hatóságoknak arról is, hogy „hogyan kell bánni az áldozatokkal gender szempontjából érzékeny módon”. Nyugaton már sok példát láttunk e cél megvalósítására, ami lényegében a genderideológiára való érzékenyítést jelenti a rendőrök, ügyészek és bírók kiképzésétől kezdve a hatósági osztályokon keresztül egészen addig, hogy erőszakos férfi elkövetőket helyeznek el női börtönökben nőkkel közös cellákban.
Természetes, hogy meg akarjuk védeni a nőket és a lányokat az erőszaktól, és kriminalizálni akarjuk az elkövetőket. Fontos mindemellett, hogy egy a nők és lányok védelmét célzó intézkedés valóban az ő védelmüket tűzze ki, és ne tegyen bele másokat is a női kategóriába, ezzel pont hogy veszélyeztetve az eredetileg védeni szándékozott nőket. Ha az EU célja valóban a nők és a lányok védelme, ne ömlesszék el az erről szóló dokumentumot a genderideológia szókészletével, hanem azon dolgozzanak, hogy az európai államok és emberek egységben tudják felvállalni és megvalósítani ezt a célt, legyenek liberálisok, baloldaliak vagy konzervatívok.
A CitizenGo petíciót indított annak érdekében, hogy Magyarország, Varga Judit igazságügyi miniszter és a magyar EU-s képviselők ne fogadják el az úgynevezett irányelvet. A petícióhoz itt lehet csatlakozni: https://citizengo.org/hu/pt/209628-mondjunk-nemet-a-gender-ideologia-ujabb-trojai-falovara?dr=11940846::28a5b62b45d34b2445ab03efa6ee1366&utm_source=em&utm_medium=e-mail&utm_content=em_link3&utm_campaign=HU-2022-12-01-Global-FM-EZA-209628-sex_not_gender-Sex_not_gender.01_AA_Launch&mkt_tok=OTA3LU9EWS0wNTEAAAGIciTfemCjKiYGdxjnwMDqe4pPHFvFPv4UVZ0SxAoMt7V3EgqYJg6rSH9uZxzho3Kav4HkZdM-nw9wChabDGBsnEPfVgXFbWj_3o6Q6ycKwXTfqHDx
Forrás: CitizenGo
(Címkép: Anti-gender propaganda)