Pénteken befejeződik a szankciókról szóló nemzeti konzultáció kitöltési időszaka, és megkezdődik a kérdőívek kiértékelése. A kormánypárti politikusok az utóbbi hetekben országjárásaikon hangoztatták, hogy a brüsszeli döntések ártanak Magyarországnak, eközben pedig a hazai baloldal rendre hitet tett az Európai Unió szankciós politikája mellett.
Végéhez közelít a brüsszeli szankciókról indított nemzeti konzultáció, a kérdőíveket péntekig lehet visszaküldeni, ezt követően pedig megkezdődik az eredmények feldolgozása. A tizenkettedik konzultáció hét, főként energiabiztonsági jellegű kérdést tartalmaz, de szó esik a turizmust ért szankciós károkról és az élelmiszer-biztonság témaköréről is, a kitöltők száma pedig nemrég meghaladta az egymilliót is. Az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus is országjárást folytatott, ezeken az eseményeken pedig rendre kihangsúlyozták, hogy amikor Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókat bevezették, nyilvánvalóan minden tagállamnak, így Magyarországnak is hazudtak, hiszen a szankciók Európának ártanak valójában és nem Oroszországnak.
Nem meglepő, hogy a baloldal, ahogy a korábbi konzultációk alkalmával is tette, az energiaszankciókról szóló kérdőívet is támadja, azt állítva, hogy nem a brüsszeli intézkedések okozzák a gazdasági válságot. A legnagyobb baloldali párt, a Demokratikus Koalíció az első pillanattól kezdve ellenséges a nemzeti konzultációval, szerintük ugyanis semmi értelme az embereket megkérdezni a szankciókról.
Eközben a Momentum kampányt indított, hogy összegyűjtsék a konzultációs íveket, és gyújtós gyanánt eljuttassák azt a rászorulóknak. Elmondásuk szerint ezzel lehet kihozni a legtöbbet a nemzeti konzultációból, amit hazugnak és demagógnak tituláltak.
Érdemes felidézni: korábban Karácsony Gergely főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy örül a szankcióknak.
Emlékezetes, hogy a kormány válsághelyzet idején rendre az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével. Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor az 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki. Ez az erős felhatalmazás lehetővé tette, hogy Orbán Viktor és kormánya az EU-s nyomásgyakorlással szemben kitartson a magyar álláspont mellett, így sikerült elérni, hogy Brüsszel lemondjon a migránskvóta bevezetéséről.
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba
