Sikerült meggyőzniük Lengyelországot az uniós állam- és kormányfőknek a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson, hogy tegye félre a globális minimumadóval szembeni fenntartásait, és bólintson rá arra az uniós megállapodáscsomagra, amely az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi támogatás mellett a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó magyar helyreállítási terv és a hazánknak járó fejlesztési források jóváhagyását is tartalmazza. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója megerősítette: a kormány arra számít, hogy a megállapodásnak megfelelően még az év vége előtt megtörténik a vonatkozó szerződések aláírása. A brüsszeli csúcson hazánkat Orbán Viktor magyar kormányfő képviselte.

Engedett a nyomásnak Lengyelország, hogy visszavonja azzal az uniós megállapodáscsomaggal szembeni vétóját, amely a magyar helyreállítási terv és a hazánknak járó fejlesztési források mellett az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a globális társasági minimumadó bevezetését is tartalmazta (utóbbi alól hazánknak már korábban sikerült mentességet kiharcolni, vagyis nem kell adót emelnie, ugyanis a magyar iparűzési adó beleszámít a globális minimumadóba – a szerk).

A csütörtöki EU-csúcs kezdete előtt több brüsszeli sajtóorgánum is arról számolt be, hogy bár hétfőn az uniós tagállamok EU-hoz akkreditált nagyköveteinek értekezletén (COREPER) mind a négy ügyben megszületett az elvi megállapodás, szerda este Lengyelország jelezte, maradtak fenntartásai a globális minimumadóval kapcsolatban, így nem járul hozzá a négykomponensű megállapodás elfogadásához. A brüsszeli Politico és a Reuters azonban tegnap este már azt írta:

bár Varsó azt akarta elérni az EU-csúcson, hogy a négy ügyet magában foglaló megállapodást a továbbiakban kezeljék külön-külön, más uniós vezetők ezzel nem értettek egyet, így Lengyelország beletörődött.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben újságíróknak úgy fogalmazott: Magyarország tartja magát a megállapodáshoz, amely összhangban van azokkal a célokkal, amelyeket a tárgyalás elején a magyar kormány megfogalmazott.

Brüsszelnek nem nyomást kell gyakorolnia a tagállamokra, hanem nyitottnak kell lennie a felvetésekre. Ez vonatkozik Lengyelország aggályaira is

– hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: Magyarország arra számít, hogy a megállapodásnak megfelelően még az év vége előtt megtörténik a vonatkozó szerződések aláírása.

Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót kitevő működési támogatással kapcsolatban Orbán Balázs közölte, Magyarország nem tartja helyesnek, ha az Európai Unió eladósodik. Elmondta, végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a már befizetett, más célra fel nem használt uniós források felhasználásával történjen a segítségnyújtás Ukrajnának. Ez megfelel a magyar álláspontnak – emelte ki.

A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Navracsics Tibor kedd esti sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ami most, december közepén történik – a tanács, illetve a bizottság részéről –, az nyugtázása az eddigieknek, napokon belül aláírhatjuk a szükséges megállapodásokat, januártól pedig folytatjuk az együttműködést. A tárcavezető azt is hozzátette,

bízik benne, hogy további feltételek nem érkeznek az Európai Bizottság részéről.

A Magyarország helyreállítási tervét jóváhagyó végrehajtási határozat értelmében tehát hazánk 5,8 milliárd euró, azaz közel 2400 milliárd forint összegű vissza nem térítendő támogatásra jogosult a helyreállítási alapból (ebből 70 százalék a megújuló energiát, míg 30 százalék a digitális átállást segíti majd – a szerk.). Emellett a kohéziós költségvetésből Brüsszel már korábban jóváhagyott körülbelül négyezermilliárd forint agrártámogatást, most pedig 9-10 ezermilliárd forint is megnyílik az operatív programok keretében.

Forrás és teljes cikk: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán