Folytatódik az a munka, amelynek végén visszanyeri eredeti pompáját az esztergomi bazilika. Teljes felújítás a bazilikában felszentelése óta nem történt, ennek „köszönhetően” az épület egy része már-már életveszélyessé vált.
Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett a templom.
A székesegyház Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben lepusztult. Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna – a hazai reneszánsz építészet műremeke – maradt épségben.
A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel Pál hatalmas épületegyüttest álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.
A mai székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János – Kühnel Pál unokaöccse – módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után, csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.
Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.
A székesegyházat az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be; mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el az épület.
Az esztergomi bazilika állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná. A kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei potyogni kezdtek, a 60-70 méteres magasságból hulló vakolat veszélyes volt, ezért a teljes kupola alá hálót vontak. Emellett felállványozták az északi oldalhajót, ahol számos szakértő bevonásával radar- és nedvességvizsgálatokat végeztek, hogy felmérjék a fal és a stukkó állapotát. A kupoláról készített nagy felbontású képek azt mutatják, hogy a falfelület „kritikus állapotban van”, „drótdarabokon lógnak vakolatcsomók, amelyek bármikor leeshetnek”.
A 2016-ban a kormánytól kapott 1,6 milliárd forint kevésnek bizonyult az állagmegóváshoz, így Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kérésére elkészítették a teljes külső-belső felújítás költségvetési és ütemezési tervét. Az ehhez szükséges több mint 11 milliárd forintot 2018 decemberében ítélte meg a kormány.
Az esztergomi bazilika felújításáról így írt közösségi oldalán Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója:
„Megújul az esztergomi bazilika!
Történelmi tapasztalataink arra tanítottak bennünket, hogy az építészet, az ideológia és a nemzeti identitás között szoros a kapcsolat. A magyar kormány ezért 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet a klasszikus építészeti emlékek helyreállítására, ami a magyar nemzeti identitás megerősítésének fontos eleme.
Ezen munka fontos lépéseként a kormány 2019-ben bejelentette a klasszicista stílusú Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház rekonstrukcióját is, amely 100 méteres magasságával nemcsak a keresztény Magyarország, de egyben Európa egyik legimpozánsabb jelképe is.
A második világháború a történelmi épületek jelentős részét elpusztította, így az ikonikus esztergomi bazilikát sem kímélte, amelyre a harcok idején csaknem 100 gránát és bomba hullott. Ugyan az elmúlt évtizedekben kisebb javításokat végeztek a történelmi jelentőségű épületen, teljes körű, külső-belső felújításra most először kerül sor.
A felújítási munkálatok igen látványos fázisba értek: jelenleg a kupola és a harang rekonstrukciója folyik. Ehhez a tetőszerkezetet leemelték, így teljes fényükben tündökölhetnek a rézből készült tartólemezek, amelyek szintén megújulnak.
A munkálatok végeztével a bazilika visszanyerheti régi pompáját, és méltón nagy múltjához, újra régi fényében tündökölhet.”
Forrás és képek: Facebook
