A komáromi Selye János Gimnáziumban vándorkiállítás nyílt Mindszenty Életkapuk címmel, mely az utolsó hercegprímással, a 20. század példamutató hűségű magyarjával ismerteti meg a fiatalokat. A webes elérhetőségeknek köszönhetően a leírtakhoz további képeket, filmeket, hanganyagokat és egyéb érdekes tartalmakat is nyújt a kiállítás, valamint egy kapcsolódó vetélkedőt, hogy ne csak megnézhető, de meg is fejthető legyen a kiállítás.
A Mindszenty Alapítvány irodavezetője, Nagy Brigitta az eseményen köszönetét fejezte ki, amiért a „nagy múltú, gazdag jelenű és biztató jövővel bíró” komáromi gimnázium befogadta a kiállítást, amely a Felvidéken Szepsi után a második helyszínen talált otthonra Komáromban.
„A kiállítást azzal a céllal indítottuk útjára, hogy akik megnézik, kezdjék el nyitogatni Mindszenty „életkapuit”. Ismerkedjenek meg életének főbb állomásaival, mélyedjenek el történetében” – fogalmazott.
Kiss Róbert kanonok köszöntőjében kiemelte, hogy a bíboros élete az értékekről szólt.
„Jézushoz hasonlóan, ahová ment, ott jót tett. Az egyetemes magyar nemzetnek, az egész európai keresztény egyházi közösségnek még van mit tennie annak érdekében, hogy Mindszenty József életművét megfelelő módon és helyre tegyük” – mondta a jelenleg boldoggá avatási szertartás alatt álló Mindszentyről.
A reménység embereként aposztrofálta a hercegprímást, mely fogalom véleménye szerint a mai társadalomban a mindennapi megpróbáltatásokban rendkívül fontos. Kiemelte, a 20. század egyik legnagyobb magyarjaként tántoríthatatlanul hűséges volt hitéhez, népéhez, hivatásához. „Kötelességünk megőrizni és átadni utódainknak Mindszenty emlékét, örökségét” – hangsúlyozta.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy Mindszenty élete példaként áll közösségünk előtt.
„Az a dolgunk, hogy harcoljunk a jó ügyért, akkor is, ha úgy érezzük, erőfeszítéseink esetleg nem hoznak eredményeket” – fogalmazott.
Magyarország utolsó hercegprímásának életét bemutatva kiemelte, nemzetközi térben is felemelte a hangját a csehszlovákiai magyar kisebbség megpróbáltatásainak, megaláztatásának megszüntetése érdekében. Mint mondta, az egyházfő ellen folytatott koncepciós per közvetlen hatással volt a csehszlovákiai egyházellenes politikára is, melynek kézzelfogható következménye volt a szlovákiai Mindszenty-per 1949–1950 fordulóján, mely egyszerre irányult az egyház és a szülőföldjén maradt szlovákiai magyar kisebbség ellen. Forró megjegyezte, a koncepciós perben tíz embert ítéltek el Mindszenty „ügynökeiként”, ketten közülük életüket is vesztették, csak azért, mert kiálltak a jogaikért és nem hallgattak el a megfélemlítések, megtorlások ellenére sem.
„Ha már a közösségünk jogainak védelméről, az emberi kiállásról beszélünk, úgy gondolom, meg kell emlékeznünk Duray Miklósról is, akinek többek között azt is köszönhetjük, hogy ma itt állhatunk egy magyar gimnázium folyosóján” – mondta, hangsúlyozva, hogy Mindszentyhez hasonlóan Duray is a közösség érdekeit a saját érdekei fölé helyezte, vállalva ezzel a meghurcoltatást, az éveken keresztül tartó üldöztetést.
A vándorkiállítás a Selye János Gimnázium épületében munkanapokon 8 és 15 óra között szabadon megtekinthető január 31-ig. Időpontot egyeztetni a posta@sjg.sk e-mail-címen lehet a Selye János Gimnázium titkárságán.
Forrás: Felvidék.ma/Szalai Erika
(Címkép: MKPK Sajtószolgálat)
