Több, a konzervatív oldalhoz sorolt intézet határozott hangvételű levélben nehezményezte az Európai Bizottságnál, hogy a hazánkról szóló jogállamisági jelentés elkészítésénél teljesen figyelmen kívül hagyták a véleményüket. Felhívták a testület figyelmét arra a sajnálatos körülményre is, hogy az úgynevezett országlátogatást egy köztudottan elfogult ügyvéd, Magyar Gábor vezette – írja a Magyar Nemzet.

Önkényes, elfogult és diszkriminatív az Európai Bizottság megbízásából készült jogállamisági jelentés Magyarországról szóló fejezete. Erre több jobboldali, konzervatív elemzőközpont vezetője hívta fel a bizottság figyelmét egy meglehetősen határozott hangvételű levélben.

A Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Mráz Ágoston Sá­muel és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet vezetői, Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommuniká­ciós és külkapcsolati igazgatója, valamint Faragó Csaba és ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője és jogi szakértője által jegyzett dokumentumban az áll, hogy bár számos magyar kutatóintézetet és NGO-t (nem kormányzati szervezetet) is meghallgattak, a kereszténység és a nemzeti szuverenitás talaján álló szervezetek véleményét és megfigyeléseit gyakorlatilag teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. A levél aláírói hangsúlyozták: ez ugyanígy történt az elmúlt három évben a jelentés korábbi változatainak esetében is.

Az aláírók meggyőződése szerint a módszertani és a strukturális hibákból arra lehet következtetni, hogy előre eldöntötték, mi legyen a hazánkról szóló jogállamisági jelentések konklúziója.

„Az Európai Bizottság neki tetsző módon választja ki a különböző véleményeket, ami arra utal, hogy egyes szervezeteket csak azért kérdeznek meg, hogy kipipálhassák ezt a részét is a procedúrának, s a gondos körültekintés látszatát keltsék” – fogalmaztak a levélben. A dokumentum aláírói kitértek arra is, hogy

a jelentéshez anyagot gyűjtő brüsszeli küldöttség vezetésével megbízott Magyar Gábor rendszeresen elfogult bírálatokat fogalmaz meg a kormánnyal szemben, ami miatt összeférhetetlenséget vélelmeznek az ügyvéd látogatásvezetői tevékenysége kapcsán.

Mint felidézték, Magyar egy néhány évvel ezelőtti interjúban arról beszélt, hogy csak azért fontolgatta az ügyvédi praxisa felszámolását, mert úgy ítélte meg, hogy ez a lépés is a kormány legitimitását gyengítené. – Én ebben a drámában nem szeretnék statiszta lenni, inkább felcsapok színikritikusnak – fogalmazott Magyar Gábor 2017 októberében a Magyar Ügyvéd nevű blognak.

A pandémia óta egyébként a jelentés elkészítéséhez szükséges országlátogatás gyakorlatilag a mai napig videó­konferenciákon tartott beszélgetésekben merül ki.

Magyar Gábor pályájával, ügyeivel a Magyar Nemzet már több terjedelmes írásban is foglalkozott, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a jogász személyében tulajdonképpen a Soros-hálózat egyik tagja került Brüsszelben kulcspozícióba a magyarországi jogállamiság helyzetének megítélése kapcsán.

A Magyar Nemzet a közelmúltban sokrészes cikksorozatban – az úgynevezett SorosLeaksben – számolt be arról, hogy a szóban forgó, többségükben külföldről finanszírozott NGO-k miként, milyen eszközöket használva festenek torz képet hazánkról.

A teljes cikk ITT olvasható.

Címlapkép: Bírósági tárgyalás 2015-ből. A képen Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere egyeztet Magyar Gábor ügyvéddel a több ember sérelmére elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt ellene indított büntetőper megismételt elsőfokú tárgyalásán Fotó: MTI/Soós Lajos