Egyes hazai és külföldi politikai szereplők évek óta azt hangoztatják, hogy idehaza ellopják a közkiadásra szánt uniós és magyar eredetű összegek nagy részét, miközben a közbeszerzéseket áthatja a korrupció. A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a hazai eljárásokkal szemben hangoztatott legtöbb kritika megcáfolható, példaként pedig egy olyan közelmúltbeli, a baloldali médiában sokat emlegetett felmérést említett, amelynél a hatóság szerint már a kiindulópontja sem valós.
A magyar közbeszerzési rendszerrel szemben idehaza és az unióban felhozott legtöbb, sokat hangoztatott kritika megcáfolható. Ha valóban szakmai kérdésekről esik szó, gyorsan kiderül, mégpedig hivatalos adatok és uniós felmérések alapján, hogy a magyar közbeszerzési rendszer semmivel sem rosszabb például az osztráknál, a németnél vagy a belgánál – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Éppen az Európai Bizottság kimutatása rögzíti, hogy a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban. A témában megszólaló szereplők rendszerint nem szakmai kérdésekről beszélnek, nem néznek a folyamatok mögé, hanem elfogadják a szakmaiatlan állításokat. Kovács László nem tartja véletlennek, hogy az elmarasztaló, súlyos állítások megfogalmazói őket soha nem kérdezte meg. Az Európai Bizottság kimutatása szerint nálunk minden lényeges információ nyilvános, a hiányzó adatok száma, aránya a bizottság szerint pontosan nulla. Ilyen körülmények között képtelenség a transzparencia hiányáról beszélni.
„Félreértés ne essék, úgy vélem, korrupció akadhat a rendszerben, pontosan úgy, ahogy más országokban is. A feladat éppen ezért világos. A korrupt szereplőket tetten kell érni, ebben pedig a maga eszközeivel a Közbeszerzési Hatóság is igyekszik részt venni.” – hangsúlyozta Kovács László.
A kormányközeli nagyvállalkozók tarolnak?
Tavaly nagyjából 7900 eredményes közbeszerzési eljárás volt idehaza, hozzávetőleg 4600 milliárd forint értékben. A részletes adatok pontosan megmutatják, hogy nem tarolták le a nagyok a piacot: messze nincs arról szó, hogy a kisebb cégeket vagy a külföldi vállalkozásokat kizárnák a magyar szabályok. Az eljárások majdnem 85 százalékát kis- és közepes vállalkozások nyerték el, így a kkv-khoz áramlott 2300 milliárd forint. És bár a nagyvállalatok nyerték el a közmegbízások 15 százalékát, amely együttesen szintén 2300 milliárd forintot ért, de mivel a kkv-k is részt vesznek a nagyberuházások kivitelezésében, a kisebb gazdasági szereplők részesedése így bőven ötven százalék felett volt 2022-ben az eljárások értékarányát tekintve is – nyilatkozta az elnök.
Tavaly nagyjából az eljárások harmadán külföldi szereplők nyertek, míg Ausztriában eközben legutóbbi mérések szerint két, azaz kettő százalék jutott a helyi közbeszerzésekből a nem osztrák cégeknek, Németországban pedig nagyjából öt százalékot vittek el a külföldiek.
A korrupció szempontjából az egyik legveszélyesebbnek azt tartják, amikor csupán egyetlen szereplő vesz részt az ajánlattételben. Erre a felvetésre Kovács László leszögezte, hogy tavaly átlagosan több mint hat ajánlat érkezett kiírásonként. Voltak eljárások, ahol tucatnyian pályáztak, máshol nyilván kevesebben. S ami az egyajánlatos közbeszerzéseket illeti: a korábbi adatok 39 százalékról szóltak, az arány 2022-ben 34 százalékra mérséklődött az uniós eljárási rendben. Zömében egészségügyi beszerzésekről van szó, ezekben pedig nemegyszer európai székhelyű multinacionális vállalatok kapnak megrendelést. Egyszerűen azért, mert ezek a cégek gyártják az adott termékeket.
Kettős mérce az Európai Bizottságnál
S nemcsak nálunk van ez így, hanem sok más uniós államban is – hangsúlyozta Kovács, aki felidézte az ügyben az Európai Bizottság megállapításait is. Ausztria kapcsán 2019-ben például azt jelezték: nem baj, hogy az egyajánlatos beszerzések száma az ottani eljárások negyedét kiteszi, az osztrák piac sajátosságai ugyanis indokolják ezt. Nálunk ugyanez a bizottság már korrupciót lát az egyajánlatos eljárások nagy számában.
De szerinte érdemes felidézni a brüsszeli átfogó közbeszerzési kimutatást is. Az Európai Bizottság általában 12 szempont mentén értékeli a tagországok közbeszerzési rendszereit, a legutóbbi felmérés szerint e tucatnyi kategóriából Magyarország csupán kettőben állt rosszul. Az egyik – amelyben a tagállamoknak a fele rosszul áll – bizonyos céges adatokat hiányol, de itt az a furcsaság, hogy az adatközlés mikéntjét éppen az unió szabta meg. A második témakör az egyajánlatos eljárások száma: 17 tagállamban szintén magas ez a szám, négynél pedig a mienknél is rosszabb vagy ugyanakkora, mint nálunk. Máshol ez mégsem tűnt nagy gondnak, korrupciós kockázatnak.
Rengeteg szervezet vizsgálódik, nehéz csalni
– A Közbeszerzési Hatóság áttekint és ellenőriz egyes részleteket, valamint kezeli és közzéteszi a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos összes hirdetményt. A csaknem 7900 tavalyi eljárás kapcsán 28 ezer különböző hirdetmény érkezett a hatósághoz, és ezekkel kapcsolatban 27 ezer hiánypótlási felhívást küldtünk az ajánlatkérőknek, kérve a hibás vagy jogellenes tartalmú hirdetmény kijavítását. Rajtunk kívül az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket az irányító hatóságok, illetve a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztálya is vizsgálja, az EU előírásai nyomán áttekinti az egész eljárást. Az uniós finanszírozású közbeszerzéseknél ezek mellett mintavételes ellenőrzéseket végez még a magyar audit hatóság, az úgynevezett EUTAF, akárcsak maga az Európai Bizottság. Továbbá rálát a folyamatokra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is. Valójában igencsak nehéz csalni. Az ellenőrző fórumok valamelyikénél biztosan kiderül, ha a kiíró egy bizonyos cégre szabja a feltételeket, ha egyes szereplőket alaptalanul kizár vagy ha a szerződéses feltételekben találhatók szabálytalanságok. Egy-egy esetben talán átcsúszhat szabálytalanság, de ez legtöbbször átlátszó – hangsúlyozta az elnök.
Cseh Katalinék ügye átlátszó próbálkozás volt
Mint korábban megírtuk, a hatóságok gyanúja szerint Cseh Katalinék családi cége és annak köre szabálytalanul részesülhetett pályázati támogatásokban. Több vállalkozás szerzett meg összességében milliárdos uniós támogatást egyes feltételezések szerint visszaélésszerű módon, például úgy, hogy azonos gépre, technológiára kértek pénzt. Kovács szerint ebben az ügyben számukra világos volt a helyzet. Annyi visszaélést találtak, hogy több feljelentést is tettek.
A Korrupciókutató Központ Budapest: politikai támogatás nélkül nem lehet idehaza közbeszerzést nyerni
A Magyar Nemzet újságírója felvetette, az eddigiekkel ellentétes a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nemrégiben közzétett kutatása. A civil szervezet megvizsgálta a 2005 és 2022 közötti időszak háromszázezer közbeszerzését, a sajtóbeszámolók ebből leszűrt következtetése pedig úgy hangzott: politikai támogatás nélkül nem lehet idehaza közbeszerzést nyerni.
Az elnök szerint a Közbeszerzési Hatóság évente közzéteszi a KSH által akkreditált statisztikai módszertana alapján, hogy mennyi eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le a magyarországi ajánlatkérők. „A honlapunkon ingyenesen elérhető éves statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy
a kérdéses időszakban nem volt annyi eredményes közbeszerzés Magyarországon, mint amennyit ez a szervezet állítólagosan megvizsgált. Ha az eredményes eljárások számát nézzük, akkor 2005 és 2022 között összesen 153 634 közbeszerzést találunk, ami éppen a fele annak, mint amennyiről a CRCB beszámolt.
De ha az eredménytelen eljárásokat is figyelembe vesszük, akkor sem adódik kétszázezer eljárás.”
Kutatása közzététele után a CRCB próbálkozott azzal, hogy nem is az eljárások, hanem a közbeszerzési szerződések számát adta meg, de az eljárás és a szerződés két teljesen különböző dolog, ráadásul angol nyelvű írásukban egyértelműen az eljárások számára utaltak a „tenders” kifejezéssel.
„Az biztos, nem először kapjuk rajta a CRCB-t a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok meghamisításán.”
A hatóság korábban kénytelen volt pert indítani a szervezet ellen, mert a honlapunkon elérhető adattartalom manipulálásával hamis állításokat fogalmazott meg a hazai közbeszerzésekkel és a tevékenységünkkel kapcsolatban. A bíróság nekünk adott igazat, elmarasztalta a szervezetet, és egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte – emlékeztetett Kovács László.
A teljes interjú ITT olvasható.
Borítókép: Mandiner -MTI/EPA/Stephanie Lecocq; MTI/Kovács Attila
