Esterházy Jánosra, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjére emlékeztek szombaton a cseh fővárosban. Az immár hagyományossá vált megemlékezést, amelyet a kommunista rendszer áldozatainak a Motol köztemetőben létrehozott emlékhelyén tartottak, a prágai Esterházy János Társulás a Keresztény és Emberi Értékekért, a Coexistentia politikai mozgalom Esterházy János-emlékbizottsága, valamint a Prágai Magyar Katolikus Plébánia szervezte meg a tragikusan elhunyt politikus halálának 66. évfordulója alkalmából.

A csehországi magyar társadalmi szervezetek, illetve a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy János emléktáblájánál. Koszorút helyeztek el az emlékhelyen a Szövetség a Közös Célokért szlovákiai civil szervezet képviselői is.

Az emlékünnepségen elhangzott beszédek egybehangzóan méltatták Esterházy János életét és munkásságát. Szakács Panni, az Esterházy János Társaság új elnöke egy Wass Albert-vers elszavalásával nyitotta meg az ünnepséget, míg Gubík László, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért elnöke egyebek között arra emlékeztette a résztvevőket, hogy

a közelmúltban elhunyt Duray Miklós a szocialista rendszerben a csehszlovákiai magyarság érdekeinek legfőbb képviselője volt. Emlékét Esterházy Jánoséhoz hasonlóan szintén meg kell őrizni − húzta alá Gubík László.

A megemlékezés végén a néhány tucatnyi résztvevő közösen elénekelte a magyar himnuszt.

Esterházy János síremléke

Fotó: Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért

A kegyeleti emlékhelyet a csehországi Politikai Foglyok Konföderációja alakította ki az 1989-es rendszerváltás után a motoli temető azon részén, ahol a hatvanas években a volt politikai rendszer többtucatnyi áldozatát névtelenül elhantolták. Az 1901-ben született és 1957-ben a morvaországi Mírov várbörtönében elhalálozott Esterházy János urnája a hatvanas évek elején került az akkor még névtelen tömegsírba.

A több mint egy évtizede átalakított motoli központi emlékművön két áldozat neve szerepel: Josef Bryx volt háborús pilótáé, aki a munkatáborokban meghaltakat, valamint Esterházy Jánosé, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjéé, aki a kommunista börtönökben meghalt politikai foglyokat jelképezi.

Esterházy életfelfogása két fogalom köré szerveződött: Krisztus és magyarság. Ezt testamentumaként minden magyarnak ismernie kellene!

Civilek Info: „Esterházy krisztusi szenvedései közepette is azt vallotta, hogy különböző anyanyelvű őseinknek egy évezreden át vállvetve kellett megküzdeniük a Kárpát-medencében úgy, hogy közben ne veszítsék el evangéliumi hitüket és önazonosságukat. Amit a megmaradásról mondott, attól globális világunkban ma már nem egy kisebbség, hanem egész nemzetek jövője függ. Ma globális járvány pusztít, mely a nemzeti hovatartozást és a keresztény hitet ki akarja iktatni. A gróf számára a kereszténység nem választási jelszó volt – mint sok kortársa számára –, hanem mélységes hitbeli meggyőződés. Istennel a magyar jövőért! Jól tudta, „minden nemzet elpusztul, amely az Istent megveti és céljait nem az Istenen keresztül akarja elérni” – mondta 1932-ben. Ez most egyetemes értelemben nyer igazolást. A gróf hitt abban, hogy ide szólította a Gondviselés, ehhez a néphez, ennek tartozik hűséggel. Hirdette, összefogás nélkül nem megy.” (Felvidek.ma)

Forrás: Magyar Nemzet/Felvidek.ma

Kiemelt kép: Köztérkép