Great Reset: mit akar a világelit a magántulajdonú polgári társadalmakkal?

„La propriété c’est le vol – a tulajdon lopás!” (Pierre-Joseph Proudhon francia szocialista filozófus Mi a tulajdon? című művéből, 1840)

2022 őszén Karl von Rohr, a Deutsche Bank alelnöke azt nyilatkozta a vezető német gazdasági lapnak számító Handelsblattnak, hogy hitelintézetük új ajánlattal kíván versenyezni a gyorsan növekvő online bankok mellett. Németország legnagyobb pénzintézete független, digitális, alkalmazásalapú ajánlatot szeretne 2024-ben piacra vinni a befektetési igényű ügyfeleknek, és szerinte ezt azoknak az embereknek kell megcélozniuk, akik professzionálisan szeretnék kezelni vagyonukat, illetve on­line szeretnének értékpapírokkal kereskedni és tisztán digitálisan intézni banki ügyeiket. Továbbá a klasszikus online bankokkal és a brókerekkel ellentétben telefonon, illetve chatengedéllyel is lehetőséget biztosítanának. A cél ezzel új ügyfelek megszerzése, de – ahogy az alelnök fogalmazott – a Deutsche Bank meglévő ügyfelei előtt is nyitva áll majd az ajánlat.

Minderre nem szeretnének új bankot alapítani, hanem Németország első számú pénzintézete meglévő struktúráira dokkolnák, építenék rá az ajánlatot, a remélt szerződések megkötésére irányuló egyértelmű, komoly ügyféli szándékok generálásával. A részletek tulajdonképpen még nem is tisztázottak, inkább újfajta befektetési irányok körvonalazódnak, amihez tavaly az is löketet adott, hogy a német befolyású Európai Központi Bank akkori kamatemelése után a Deutsche Bank ismét pozitív kamattartományban kamatot kívánt fizetni magánügyfeleinek válogatott betétekre. Ennek hátterében Rohr véleménye szerint az áll, hogy a betéti üzlet újra érdekesebbé válik, a kamatok emelkedése miatt viszont az ingatlanpiac nemcsak rövid távon, hanem középtávon is gyengébb lesz az egész iparágban. Azért az alelnök szerint sajnos sokaknak egyre nehezebb lesz majd megvalósítani a saját ingatlanra vonatkozó álmukat.

Az újabb gazdasági és hitelpiaci folyamatok hátterében sokan a Great Reset hatásait is látják. A Great Reset Initiative egy gazdaságélénkítési terv, amelyet a davosi Világgazdasági Fórum hívott életre még 2020 nyarán, az akkor berobbanó Covid–19-világjárványra adott válaszként. A projekt kinyilvánított célja elvi szinten az, hogy elősegítse a globális válságból való kilábalást és a gazdaság újjáépítését oly módon, hogy a fenntartható fejlődést előtérbe helyezze.

A Világgazdasági Fórum vezérigazgatója, Klaus Schwab szerint a Great Reset a gazdasági feltételek megteremtését, a rugalmasabb, méltányosabb és fenntarthatóbb építést jelenti a környezeti, társadalmi és kormányzási szempontok figyelembevételével, továbbá azt, hogy ki kell használni a negyedik ipari forradalom innovációit. Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója az elképzelések kapcsán a Covidra adott fenntartható válasz három kulcsfontosságú és kétségkívül jól hangzó szempontját sorolta fel: a zöld-növekedést, az intelligensebb növekedést, az igazságosabb növekedést.

A Joe Biden 2020 végén bejelentette, hogy John Kerryt nevezik ki az Egyesült Államok klímaügyi különmegbízottjává, és Kerry 2021. január 20. óta tölti be azt a pozíciót. Ő a Great Reset kapcsán arról beszélt, hogy szerinte a pandémia nagy pillanatot kínált, amely megadja a lehetőséget az újrakezdésre; azt is elmondta, hogy a Világgazdasági Fórum jelentős szerepet fog játszani az éghajlatváltozásra és a Covid–19 következtében feltárt egyenlőtlenségekre adott válaszok finomításában. De mit kell értenünk ezalatt? A jövedelemátcsoportosítást, a tulajdonviszonyok lassú átrendezését.

A Great Reset ugyanis a társadalom-mérnökösködés tekintetében is nagy lehetőségeket kínál, így nem csoda, hogy 2020 óta számos elmélet látott napvilágot arról, hogy a globális elit immár a társadalmak átalakítását tervezi. Szinte bizonyos, hogy nem pusztán egy filantróp ötletről van szó, amely a világjárványból nőtte ki magát mindannyiunk életének boldogítására, ahogy az is, hogy egyes kormányzatok, globális nemzetközi szervezetek nem ok nélkül fordítanak dollármilliárdokat a gazdaság életben tartásán túl az alapos újragondolásra is. Az ötlet az volt, hogy nem kevés presszióval azt javasolják az embereknek, hogy gondolkodjanak el saját vagyoni megfontolásaikon és befektetéseiken.

Mindennek megfelelően az embereknek például a Deutsche Bank alelnökének példájából is kiindulva, ingatlanvásárlások helyett olyan hosszú távú dolgokra kell költeniük a pénzüket, amelyek segítik a klímaváltozás elleni küzdelmet, a munkahelyi átképzéseket és mindenféle nagyobb, hosszú távú, szinte megfoghatatlan távoli kihívás szellemében tervezzék a jövőjüket. Hogy nézzenek túl a saját céljaikon, fogadják el a gyorsan átalakuló társadalmi környezetet, a minél több bevándorlót, a gazdasági és társadalmi valóság újragondolását. Innen már csak egy lépés lenne az a gondolat, hogy az egyes nyugati társadalmak idősebb korcsoportokból álló, őshonos lakossága fokozatosan átengedje az ingatlanvagyonát – vagy annak legalábbis egy részét – a fiatalabb rétegeket képező, és magasabb termékenységi mutatókat produkálni képes újak, azaz a bevándorlók részére, mivel társadalmi tekintetben – úgymond – ez lenne a hasznos.

A Világgazdasági Fórum maga jósolta még 2016-ban, hogy 2030-ra lényegében megszűnhet az egyéni birtoklás, azaz a magántulajdon intézménye. Amennyiben a davosi elképzelések megvalósulnának, az embereknek végső soron az államtól kellene bérelni és kölcsönvenni a szükségleteiket, vagy akár a köz-magán társulás szlogennel meghirdetett hibrid állami vállalkozásoktól, amelyekben az állami erőhasználati monopólium és a vállalati profit egyszerre lennének jelen.

Így az állam és a hibrid állami vállalatok lennének az összes javak egyedüli tulajdonosai. A gondolat egybecseng a bevándoroltatás kérdésével, az újonnan érkezettek helyzetbe hozásával, ahogyan ők fogalmaznak: „a szíriai menekültek lesznek a 2030-as évek vezérigazgatói”. Nem is érdemes finomítani azon, hogy az emberek magántulajdonának eltörlése, társadalmi tulajdonba vétele, majd működtetése a kommunista rendszerről alkotott régi elképzelések megvalósítása lenne.

A háborús szankciós politika hatásai ráerősítenek a Great Resettel kapcsolatos kritikák megalapozottságára, hiszen a lakossági bankbetétek, korábbi megtakarítások jelentős részét az infláció apasztja. Miközben pedig az árak egyre csak emelkednek és munkahelyek szűnnek meg tömegesen, a nyugati középosztály is egyre vékonyodik, sokan nem képesek már az addigi életszínvonalukat fenntartani. Az egzisztenciájukat elvesztő polgárok márpedig arra sem lesznek képesek, hogy legfőképpen anyagi tekintetben politikai pártokat és mozgalmakat támogassanak a mainstream, globalista „világelitet” szolgáló lokális erőkkel szemben. Vagyis elveszítik azt a meghatározó közéleti képességüket, amely a valódi függetlenségüket és szabadságukat biztosíthatná, az emberek (akik így egyre kevésbé polgárok) nem tudnak majd aktívan cselekedni a társadalmi problémáik megoldásáért, új politikai közösségeket létrehozni és azokat megerősíteni, illetve támogatni.

Steven Umbrello etikakutató a Covid-járvány utáni újraindítást boncolgató áttekintésében kritikákat fogalmaz meg a davosi politikai napirend kapcsán. Azt mondja, hogy az lényegi (ha nem teljes) társadalmi-politikai-gazdasági átalakítás, és hogy egy ilyen javaslat hamis dilemma, amely olyan népszerű hívószavakat használ előszeretettel, mint a méltányosság, a fenntarthatóság, még akkor is, ha funkcionálisan inkább veszélyeztetik eme szükséges célok elérését.

Összegezve: a jelenkori világpolitikai, gazdasági folyamatok befolyásolásában jelentős szerepet vivő gazdasági elitnek még sokat kellene tennie azért, hogy a Great Reset körüli, sőt azt megalapozó korábbi ötletek tekintetében a gyanakvó, illetve aggódó hangokat csillapítani tudja. Mert mindaz, ami az eddigi elképzelésekből részben vagy egészben napvilágra került, okot szolgáltat az ellenvíziót felvállalni bátor csoportok, pártok, sőt államok, kormányzatok ellenállására.

Szerző: Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője
Forrás: magyarnemzet.hu
Nyitó képünkön: Klaus Schwab német közgazdász, a Világgazdasági Fórum alapító ügyvezető elnöke beszél az 51. Világgazdasági Fórum megnyitóján Davosban 2022. május 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron)