Majd’ 20 éve készült el a filmtörténelem egyik legmegosztóbb filmje, A passió (The Passion of the Christ). Mel Gibson rendezői víziója számos kritikát kapott, ami figyelembe véve a korszellemet, nem is olyan meglepő. A számok viszont nem hazudnak: A passió lett minden idők legsikeresebb R kategóriás (azaz gyermekek számára nem ajánlott tartalomként megjelölt) filmje az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a tény pedig legalább egy félmosolyra mégiscsak ad okot.
A Krisztus utolsó 12 óráját feldolgozó alkotás – mely arra koncentrál, hogy a lehető leghitelesebben mutassa be a szenvedéstörténet minden mozzanatát – világszerte 612 millió dollárt (több mint 231 milliárd forint) hozott, miközben igen alacsony költségvetésből, mindössze 30 millió dollárból (több mint 11 milliárd forint) készült.
Ha Nagypéntek, akkor A passió
A 2000-es évek elején röppentek fel a hírek, hogy a mélyen hívő katolikus Gibson Jézusról szeretne filmet készíteni. Projektjét azonban rendre elutasították, mivel a stúdiók túl kockázatosnak minősítettek egy olyan produkciót, melyben Krisztus szenvedéstörténetét holt nyelveken (arámi és latin), rendkívül naturális formában mesélik el. Gibson ezért úgy döntött, független módon, saját maga finanszírozza a film munkálatait. A passió elkészítése maguknak az alkotóknak is rendkívüli küzdelmet jelentett, elsősorban a Krisztust megformáló színésznek, Jim Caviezelnek.
Amikor Gibson felajánlotta neki a szerepet, előre figyelmeztette a szintén mélyen hívő férfit, hogy a filmet érő támadások aligha segítik majd a további karrierjét. A színész viszont hitt abban, hogy Istentől rendelt feladata megformálni Krisztust, így elvállalta a felkérést.Caviezel a forgatás során többször is megsérült. A vesszőzéskor véletlenül valóban a hátára csaptak, ami 30 centi hosszan tépte fel a bőrét. A válla folyamatosan kiugrott, miközben a keresztet cipelte, a súlyos fatákolmány egyszer még a fejére is ráesett. A kereszten logó színészt emellett villámcsapás, kihűlés és szívmegállás veszélye is fenyegette. Caviezel így olyan közel került Krisztus megformálásához, amennyire halandó embernek ez lehetséges – Caviezel beszámolója és bizonyságtétele ITT nézhető meg.
Bibliai és történelmi hitelesség
A film forgatókönyve elsősorban a négy evangélium által elmesélt szenvedéstörténetet veszi alapul. Érdemes megemlíteni, hogy bár ezek a főbb momentumokban megegyeznek, akadnak bizonyos eltérések is. Ilyen például Pilatus híres kézmosása, melyről csupán Máté evangéliuma számol be, míg az, hogy Jézust Heródeshez is elküldték volna, csak Lukács evangéliumában szerepel. A passió ezenkívül beemel még egyéb említéseket és leírásokat az Újszövetségből, valamint olyan jellegzetes katolikus hagyományokat, amelyek bár nem szerepelnek a Bibliában, mégis fontos részei a katolikus-keresztény hitéletnek. A kálvária, vagyis a keresztút a középkori zarándokok körében kialakult hagyomány, mellyel Krisztus szenvedését igyekeztek felidézni az erre emlékezők. A keresztút résztvevői hagyományosan 14 stációban elevenítették fel azt, ahogy Jézus a keresztet cipelte a Golgotára, vagyis a megfeszítés helyére. Az út bizonyos mozzanatait az Újszövetség is említi (pl. hogy Cirenei Simon vette át a kereszt hordását a kimerült Jézustól), de Jézus háromszori megbotlása, valamint a Messiás arcát kendővel megtörlő Veronika nem szerepel a Szentírásban.
Összességében elmondható, hogy A passió meglehetősen hű az alapanyaghoz, a biblikus, egyházi, történelmi és fikciós elemeket megfelelő arányban használja.A tárgyi kultúra is jórészt hitelesnek mondható, de helyenként a középkori és barokk világ ábrázolásmódjának torzítása is felfedezhető.
Öncélú vérfürdő vagy a szentírás valósága?
Az újszövetségi evangéliumok mindegyike beszámol arról, hogy Jézust több alkalommal is szinte lincshangulat-szerűen verték, gyalázták, köpködték. Az evangéliumokban szintén szerepel a korbácsolás, de annak módszerét és lefolyását nem ismertetik. Annak ismeretében viszont, hogy Jézus „csupán” pár órát töltött a kereszten (a szokásos több nap helyett), arra következtethetünk, hogy szervezetét jelentősen megviselték az őt ért bántalmazások és kínzások. A vesszőzés, bár nem számított kifejezetten halálos büntetésnek, mégis szigorú és kemény fenyítési módszernek számított, mely hosszú időre tette mozgásképtelenné az áldozatot. A rómaiak a filmben bemutatotthoz hasonló „flagrum” nevű korbácsot használtak, mely kifejezetten az áldozat húsának darabolására, illetve tépésére volt hivatott. Egy ilyesfajta büntetésbe pedig egy gyengébb fizikumú ember önmagában belehalhatott volna. Jézus, mivel feltételezhetően ácsmesterséggel foglalkozott és sokat volt úton, valószínűleg erős fizikummal és tűrőképességgel rendelkezett, így maradhatott elég ereje ahhoz, hogy néhány óráig még a kereszten is életben legyen.
Semmi túlzás nincs tehát abban, ahogyan A passióban ábrázolják Krisztus megkorbácsolását, a megrázó képsorok valószínűleg nagyon közel állnak ahhoz, mint amilyen egy valódi korbácsolás lehetett az ókorban.A Jézus csúfolására szolgáló töviskoszorú szintén iszonyatos fájdalmakat és vérveszteséget okozott viselője számára.
Mikor jön végre a Feltámadás?
Gibson először 2016 szeptemberében erősítette meg, hogy a 2004-es film folytatásának munkálatai elkezdődtek. Forgatókönyvíróként az a Randall Wallace csatlakozott a stábhoz, aki A rettenthetetlen című filmet is jegyezte.
„Ez egy nagyon nagy és erős téma, alaposan körül kell járni, hogyan csináljuk. Nem elég egyszerűen csak visszaadni, hiszen mindenki tudja, mi történt”
– magyarázta egy interjúban Mel Gibson.
Randall Wallace szintén várja már, hogy a projekten dolgozhasson.
„A passió csak a kezdet. Még rengeteg történetet kell elmesélnünk”
– nyilatkozta a The Hollywood Reporternek a forgatókönyvíró. Hozzátette, hogy a rajongóktól kapott pozitív fogadtatás is ösztönzőleg hat rájuk.
„Az evangélikus közösség A passiót tartja a legnagyobb hollywoodi filmnek, és folyamatosan azt mondták nekünk, hogy szerintük a folytatás még sikeresebb lesz”
– mondta Wallace.
A folytatás, amely előreláthatólag 2024-ben kerül a mozikba „A passió: Feltámadás” címet fogja viselni.A film Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása között eltelt három nap eseményeit dolgozza fel. Gibson eltökélt célja, hogy a pokolban zajlott történéseket is mozivászonra vigye, ami az alkotás egyik különlegességnek ígérkezik.
Sajtóhírek szerint hosszas halogatás után idén tavasszal veszi kezdetét a forgatás a legalább hatszor átírt forgatókönyv alapján, amelyen Gibson és Wallace közösen dolgoztak.
Alig várjuk!