A brüsszeli konszenzuskeresés a múlté, a nemzetállami hatáskörök leépítését erővel akarják megoldani – mutat rá a Nézőpont elemzője, Talabér Krisztián.

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei Luxemburgban megszavazták a kötelező migránskvótát. Ennek a kérdésnek a napirendre vétele ismét felkorbácsolta a kedélyeket, nemcsak Magyarországon, de az uniós térben is vitát generált. Talabér Krisztián a Mandinernek adott interjúban ennek kapcsán kijelentette:

„A migránskvóta egyértelműen magyarellenes döntés, hiszen a javaslat értelmében Magyarországnak kellene befogadni az összes illegális bevándorló közel egyharmadát, miközben az erről szóló 2016-os népszavazáson a döntésben résztvevők 98 százaléka ellenezte az erőszakos újraelosztást” – emlékeztet a szakértő, hozzáfűzve, hogy ezek alapján teljesen elfogadhatatlan, hogy Brüsszel a magyar választók akaratának ellenére szeretne bevándorlóországok csinálni Magyarországból”.

Talabér Krisztián szerint a migránskvóta ügyének felgyorsításának több oka is van: egyrészt az Európai Parlament tisztában van azzal, hogy a baloldali többsége 2024 júniusáig biztosított, az ezt követően felálló új erőviszonyok számukra is kérdésesek.

Másrészről 2024 júliusától Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségének tisztségét, a bevándorláspárti döntéssel pedig az illegális migráció ellen közel egy évtizede következetes kiálló Magyarországot akarják kellemetlen helyzetbe hozni a nemzetközi térben.

Ahogy döntöttek a migránskvótáról, az megmutatta Brüsszel valódi arcát: ma már a konszenzuskeresés a múlté, a nemzetállami hatáskörök leépítését pedig erővel akarják megoldani – mutat rá a Nézőpont elemzője. Gyakorlatilag tetten érhető egy kontinensen belüli törésvonal: míg Európa nyugati fele igennel voksolt a javaslatra, addig Közép-Európa nemmel vagy nemmel egyenértékű tartózkodással szavazott.

Talabér Krisztián emlékeztet: a lengyelek már bejelentették, hogy elkezdtek egy migránsok áthelyezését ellenző országok koalícióját szervezni, úgyhogy az ügy nem egy „lefutott meccs”, Brüsszelben még biztosan komoly vitákra kell számítani erről a kérdésről.

„A szuverenista, bevándorlásellenes erők biztosan minden követ meg fognak mozgatni annak érdekében, hogy a végső döntés számukra sokkal kedvezőbb legyen. A baloldali többségű EP célja viszont biztosan az, hogy még a 2019-2024-es ciklus vége előtt átpréseljék a föderalista javaslatot”– hangsúlyozza a Nézőpont szakértője.

A belügyminiszterek egyezségét követően egyébként a szöveg az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé kerül majd, ahol megformálják majd a megállapodás végleges szövegét.

A Nézőpont Intézet szakértője szerint a migránskérdés fellángolása segíthet a bevándorlásellenes politikai erők 2024-es kampányának, és ezzel szemben az európai baloldal mindent el fog követni annak érdekében, hogy ezeket a pártokat szélsőséges közösségként mutassák be a hozzájuk köthető balliberális médiahálózatukban”.

Mint mondja, az, hogy a Nézőpont Intézet kutatása alapján tíz kormányellenes szavazóból hat a kormány, s nem a baloldal álláspontját osztja a migránskvóta ügyében, egyértelmű üzenet az ellenzéknek. „Épp az ilyen jelenségek miatt semmi meglepő nincs abban, hogy a baloldal választásról választásra kevesebb szavazót tudhat a táborában” – mutat rá a szakértő.

Mindezek fényében miért képviselnek bevándorláspárti nézeteket? – vethető fel a kérdés, mire Talabér Krisztián úgy reagál, hogy ez a politikai meggyőződésük. Szövetségeseik, külföldi dollárfinanszírozóik szintén ezeket az elveket vallják, a közösség pedig összezár.

„A magyar baloldal elitje felhatalmazását nem a választóktól várja el, hanem külföldi megrendelőitől. Aki teljesíti a nemzetközi mecénások politikai igényét, ők számíthatnak támogatásra. Ez a történet erről szól.”

Mandiner