Több európai országnál is kiverte a biztosítékot, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnának.
Rishi Sunak nem támogatja az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás bombákat küldjenek Ukrajnába – számolt be a Sky News. A brit miniszterelnök kiemelte, hogy az Egyesült Királyság egyike annak a 123 aláírónak, akik aláírták a használatukat tiltó egyezményt. Sunak, aki hétfőn találkozik az amerikai elnökkel, azt nyilatkozta, hogy
Nagy-Britannia ehelyett tankok és nagy hatótávolságú fegyverek biztosításával támogatja Kijevet.
Mint ismert, az Egyesült Államok azzal érvelt a pusztító fegyverek küldése mellett, hogy Kijev biztosítékot adott arra: nem fogja őket használni városi területeken.
Spanyolország sem támogatja az USA döntését
„Nem kellene kazettás bombákat küldeni Ukrajna megsegítésére” – ezt viszont már a spanyol védelmi miniszter nyilatkozta szombaton, egy nappal az Egyesült Államok bejelentése után. A Reuters cikke szerint kazettás bombákat több mint 100 ország, köztük Spanyolország is tiltja.
Ezek a fegyverek jellemzően nagyszámú kisebb bombát bocsátanak ki, amelyek széles területen, válogatás nélkül ölhetnek.
Azok, amelyek nem robbannak fel, évtizedekig veszélyt jelentenek.
Moszkva: az USA ártatlan gyerekek haláláért lesz felelős, amiért kazettás bombákat szállít Ukrajnának
Az orosz védelmi tárca szerint ez a „reménytelenség jele és a gyengeség bevallása”.
A „gyengeség bevallásának”minősítette az orosz védelmi tárca szombaton azt az amerikai döntést, amelynek értelmében az Egyesült Államok kazettás bombákat és lőszereket szállít Ukrajnának, és úgy vélte, hogy a lépés cinkossá teszi Washingtont azokért a halálesetekért, amelyeket ezek a fegyverek a civil lakosság körében okoznak.
A kazettás fegyverek szállítása a reménytelenség jele és a gyengeség bevallása az állítólagos ukrajnai ellentámadás kudarcának összefüggésében”
– áll a tárca szombaton kiadott közleményében.
Az orosz kormányzat elítélte „a jelenlegi ukrán vezetés agóniájának meghosszabbítására irányuló kísérletet, amelynek során nem törődnek e bombák polgári áldozataival” sem, hiszen a fegyverek vaktában gyilkolnak a becsapódás előtt vagy után kis robbanótölteteket szétszórva.
„Kazettás lőszereket szállítva Washington ténylegesen bűnrészes lesz a használatukban, és teljes mértékben osztozik a robbantások okozta halálesetek miatti felelősségben, beleértve az orosz és ukrán gyerekekét is”
– írta a tárca.
Ezeket a fegyvereket számos országban tiltják, elsősorban európai államokban, amelyek részesei a 2008. évi Oslói Egyezménynek, amelyet sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Ukrajna nem írt alá.
Ekkor veti be Ukrajna a pusztító kazettás bombákat
Az ukrán védelmi miniszter öt pontba szedte a bevetés feltételeit.
„Üdvözöljük az Egyesült Államok döntését, hogy Ukrajnának új felszabadító fegyvereket biztosít, amelyek jelentősen segítenek majd területünk megszállásának megszüntetésében, miközben megmentik az ukrán katonák életét”
– kezdte Twitter-bejegyzését Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki szerint öt kulcsfontosságú alapelvük van, amelyeket be fognak tartani, és amelyeket állítása szerint már világosan közöltek minden partnerükkel, beleértve az Egyesült Államokat is.
Reznyikov szerint az öt alapelv a következő:
- Ukrajna ezeket a lőszereket kizárólag nemzetközileg elismert területeik megszállásmentesítése céljából fogja felhasználni, Oroszország területén nem.
- Nem fognak kazettás bombákat használni városi területeken (városokban), hogy elkerüljék a polgári lakosságot fenyegető kockázatokat.
- Ukrajna szigorú nyilvántartást vezet e fegyverek használatáról és azokról a helyi zónákról, ahol ezeket a fegyvereket használják.
- A győzelem után ezeket a területeket prioritásként fogják kezelni az aknamentesítés céljából. Ez lehetővé fogja tenni számukra, hogy felszámolják a kazettás bombák fel nem robbant elemeiből származó kockázatot.
- Jelenteni fognak partnereiknek e lőszerek felhasználásáról és hatékonyságáról, hogy biztosítsák az átlátható jelentéstétel és ellenőrzés megfelelő színvonalát.
Hogy az ukrán vezetés szavának van-e még bármilyen hitele, azt döntse el mindenki maga.
Kiemelt kép: MTI/AP/Manu Fernández
