Volodimir Zelenszkij azt kifogásolta a litván fővárosban kedden kezdődött NATO-csúcs első napján, hogy Ukrajna várhatóan nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe.

A Vilniusban tartózkodó ukrán elnök szerint ez a határozatlanság a Nyugat gyengeségének jele. Sót hintett az ukrán elnök sebeire, hogy Erdogan török államfő még a csúcs előtt, hétfő este bejelentette, hogy támogatja Svédország NATO-tagságát.

Udvarias mosollyal, de feszült hangulatban találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Ulf Kristersson svéd kormányfővel a NATO csúcstalálkozó előestéjén, Vilniusban. Előzőleg ugyanis a török államfő kijelentette, hogy országa csak akkor ratifikálja Svédország NATO-tagságát,

ha az Európai Unió újraindítja a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal.

A megbeszélés végén viszont a török és a svéd politikus már hosszasan szorongatta egymás kezét a kamerák előtt. Percekkel később Jens Stoltenberg bejelentette, hogy a török elnök a lehető legkorábbi időpontban kérni fogja a török nemzetgyűléstől a svéd NATO-tagság jóváhagyását.

Azt nem tudni pontosan, hogy az egy éve tartó huzavona után a Erdogan miért gondolta meg magát. A megállapodásról kiadott sajtóközleményben mindössze egyetlen mondat utal arra, hogy Svédország támogatni fogja a török uniós csatlakozási folyamat újraélesztését, amely öt évvel ezelőtt megrekedt.

„Közismert, hogy Svédország mindig is az Európa és Törökország közötti szoros kapcsolatok híve volt. Most is mindenekelőtt a gazdasági kötelékek megerősítését szorgalmazzuk, a vámunió korszerűsítését és a kedvező vízumszabályozást”

– magyarázta a riportereknek a svéd kormányfő, aki szerint ennél átfogóbb egyezségről van szó.

Ígéretből nincs hiány

A csúcstalálkozó első napja az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. Az érkező állam- és kormányfők – a NATO főtitkárához hasonlóan – tartós és határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát. Emmanuel Macron francia elnök például bejelentette, hogy Franciaország nagy hatótávolságú, úgynevezett mélységi csapásmérésre is alkalmas SCALP rakétákat szállít az ukrán hadseregnek. Németország pedig további páncélozott járműveket, rakétákat, harckocsikat és tüzérségi eszközöket ígért több mint 260 milliárd forint értékben.

Az előzetes nyilatkoztatok alapján az is borítékolható volt, hogy Ukrajna egyelőre nem kap meghívót a szövetség soraiba.

A tagállamok nagy többsége úgy véli, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, ám erről érdemben csak a háború befejezése után lehet szó. Ezért úgy döntöttek, hogy hosszú távon segítik a kelet-európai országot a NATO-szabványoknak megfelelő átalakításban.

A csatlakozás folyamatát lerövidítik, de pontos menetrendet egyelőre nem határoznak meg.

„Megerősítettük, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz, és közös döntéssel eltekintünk a tagsági akcióterv végrehajtásától. Így Ukrajna csatlakozási folyamata két lépésről egy lépésre rövidül. Azt is világossá tettük, hogy

Ukrajna akkor fog meghívást kapni a NATO-ba, amikor ebben a szövetségesek egyetértenek és a körülmények is megfelelőek lesznek”

– fogalmazott kedden este Jens Stoltenberg, majd hozzátette: új NATO–Ukrajna tanács jön létre, amelyben egyenlő felekként vesznek részt. A szerdai megnyitó ülésen Volodimir Zelenszkij is jelen lesz.

Az ukrán államfő gépe kedd délután landolt Vilniusban.

A politikus előzőleg a közösségi oldalán közzétett, éles hangvételű nyilatkozatban reagált a szövetségesek ígéreteire. Példátlannak és abszurdnak nevezte a konkrét ütemterv hiányát,

szerinte ez a határozatlanság a gyengeség jele, ami – ahogy fogalmazott – „felbátorítja Oroszországot a terror folytatására”.

Volodimr Zelenszkij kora este feleségével a litván elnöki pár társaságában vett részt az Ukrajna támogatására rendezett szabadtéri koncerten. Az államfő rövid beszédben mondott köszönetet a litvánoknak és kijelentette: a NATO biztonságot nyújt Ukrajnának, Ukrajna pedig erősíti a szövetséget.

A magyar álláspont továbbra is a békét szorgalmazza

A magyar delegáció repülőgépe kedd reggel szállt le a vilniusi repülőtéren, ahonnan a küldöttség tovább indult a kétnapos csúcstalálkozó helyszínére. Magyarországot a tárgyalásokon Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A magyar delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.

A kormányfő a közösségi oldalára feltöltött videóban az orosz–ukrán háborút nevezte a vilniusi csúcstalálkozó legfontosabb kérdésének. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont változatlan:

Ukrajnában nem fegyverekre, hanem tűzszünetre és békére van szükség.

„Minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat. A magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van, és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben”

– hangsúlyozta Orbán Viktor, majd hozzátette: Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtasson a korábbi álláspontján, mert ez egy katonai védelmi katonai szövetség, ami tagállamainak védelmére jött létre, és nem azért, hogy más országokban hajtson végre katonai akciókat..

„A magyar álláspont most a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni. Ez szükséges, ez helyes és Magyarország ezt támogatni fogja”

– szögezte le Orbán Viktor.

„A csúcstalálkozó zárónyilatkozatának jelenlegi tervezetében nem szerepel időpont vagy konkrét menetrend Ukrajna NATO-csatlakozására”

– közölte Szijjártó Péter.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a felelőtlenül gondolkodó tagok már most időpontot adnának Ukrajna csatlakozására, de a felelősen gondolkodók – köztük Magyarország – óvatosságra intenek, mert

egy háborúban álló ország felvétele akár világháborúig is vezethetne.

„Itt semmifajta elköteleződés nem történt, nem történik a jelen állás szerint Ukrajna vonatkozásában egy jövőbeni NATO tagság kapcsán. Azt gondolom, hogy a dolgok mostani állása szerint jó esély van arra, hogy elkerüljünk egy abszolút felelőtlen döntést, elkerüljünk egy olyan döntést, ami a háború eszkalációjának óriási kockázatával járna”–

fogalmazott Szijjártó Péter.

Joe Biden ismét meglepetést okozott

Az Egyesült Államok elnöke, amikor megérkezett a tárgyaláson részt vevő állam- és kormányfők közös csoportképhez, az úgynevezett „családi fotóhoz” felsorakozott állam- és kormányfők sorfalához,

kizárólag Orbán Viktornak nyújtott kezet.

Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook oldala