Szétfeszíti az Európai Uniót, ha Brüsszel diktálni próbál a jogalkotás terén, mert ez a folyamat oda fog vezetni, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket – jelentette ki Tuzson Bence.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, leendő igazságügyi miniszter a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik csütörtöki pódiumbeszélgetésén rámutatott: az EU „lopakodó jogalkotással”, jogi fogalmak fellazításával, a meghatározhatatlan jogállamisági elveket számon kérve rá akarja erőltetni akaratát a nemzetállamokra, és az európai jogot bírósági eszközökkel akarja érvényesíteni a nemzeti joggal szemben.
Az uniós jog viszont csak akkor érvényesülhet, ha a tagállami alkotmánnyal nincs ellentétben, így ennek a káros tendenciának az alkotmánybíróság tud megálljt parancsolni – mutatott rá.
A Nemzetállamok szuverenitása, avagy hogyan küzd az uniós jog a nemzeti jog ellen címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen Tuzson Bence a nők elleni erőszak megfékezését zászlajára tűző isztambuli egyezményt hozta fel példaként a „lopakodó jogalkotásra”. Ennél ugyanis az EU már szerződő félként lépett fel, holott a részletekről nem volt teljes az egyetértés a tagállamok között.
A miniszter megjegyezte: sok előremutató, a magyar jogban már alkalmazott cikket tartalmaz, de a fogalomhasználat terén a genderelmélet elemeit csempészik be egy nemzetközi dokumentumba. Ezzel a módszerrel „lopóznak be” új fogalmak olyan uniós irányelvekbe, amelyeknél átültetési kötelezettsége van a nemzetállamoknak, és amelyeknek aztán az EU bíróságán próbál érvényt szerezni az Európai Bizottság.
A másik módszer a fogalmak fellazítása – tette hozzá. Példaként azt hozta fel, hogy a menekültek fogalmát, vagyis az üldöztetés elől az első biztonságos országba menekülőkét kiterjesztették minden Európába érkező gazdasági bevándorlóra.
Tuzson Bence szerint az EU sokféleségét meg kell őrizni, nem kell rákényszeríteni egyetlen tagállamra sem, hogy azokat a jogi megoldásokat alkalmazza, mint egy másik ország, hanem a közös pontokat kell megkeresni.
„Ehhez objektív kritériumrendszer kell, olyan, amely mindenkinek megfelel. Ha nem így működik, az EU szét fog esni” – ondta az igazságügyi miniszter.
A beszélgetés másik résztvevője, Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok számára a nemzetállam fogalma disszonáns, mert azokra a román nemzetállami törekvésekre emlékezteti őket, amelyeknek a nemzeti kisebbségek lojalitását megkövetelve valójában a homogenizálás, a beolvasztás a céljuk.
Az unió és a tagállamok viszonylatában azonban az RMDSZ politikusa is úgy látja: az EU bírósága azt követeli a tagállami bíróságoktól, hogy az uniós jogot érvényesítsék vitás kérdésekben, figyelmen kívül hagyva a nemzeti jogot. Mint mondta, a román taláros testület azon négy alkotmánybíróság egyike, amelyek megkérdőjelezték azt, hogy az uniós jognak elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben.
MTI
