„Ezer éve itt élnek a magyarok, a nemzeti erők minimum tizenhat évet lesznek egyhuzamban kormányon, megéltünk már mindenféle nagykövetet, hegymenetet és lejtmenetet. Stratégiai türelemmel dolgozunk” – nyilatkozta a miniszterelnök politikai tanácsadója.
Az amerikai-magyar viszonyról, a svéd NATO-csatlakozásról, a könyvek fóliázásáról, illetve az MCC Fesztről is szó esik abban a terjedelmes interjúban, amit Orbán Balázs adott a Mandinernek.
Arra a felvetésre, hogy harminckét nagykövetség csatlakozott az Egyesült Államok külképviseletének közleményéhez, miszerint gondok vannak az lmbtq-jogokkal Magyarországon, illetve, hogy David Pressman nagykövet úgy tudja, az egész világon aggódnak, Orbán Balázs a következőket válaszolta:
„Nocsak! Szerintem inkább fordított a helyzet: az egész világ amiatt aggódik, hogy miért lett ez a szivárványos transzgenderőrület a külpolitikai nyomásgyakorlás bevett eszköze. Rendkívül káros ugyanis a Nyugatnak. Érdemes felidézni: amikor az USA afganisztáni kivonulása idején fejvesztve menekültek a nyugatbarát erők, előzőleg az ottani nagykövetség kiemelt üzenete a Pride-hónap ünneplése volt. Olyan életmódot próbálnak propagálni és az ahhoz való igazodást elvárni a világtól, ami idegen még a hagyományos keresztény nyugati világon belül is, nemhogy azon kívül. Ha a Nyugat ezen az úton megy tovább, elveszíti a világ többi részét, menthetetlenül kisebbségbe fog szorulni. Úgyhogy mi nem Magyarország, hanem a liberális elitek által vezetett nyugati országok izolációja miatt aggódunk. Ők nem tisztelnek másokat, gyengítik a saját társadalmukat, ehhez felhasználják a saját gyerekeiket, és akinek ez nem tetszik, annak elveszik a szabadságát” – tette hozzá, majd kiemelte:
„Mi jó vonalon vagyunk: minden kultúrát tisztelünk, de a miénket erősítjük, a gyerekeinket védjük, egyebekben pedig szabadság van”.
„A magyar állam nem akar beleszólni abba, ki hogyan él, csak a gyermekek szexuális befolyásolásának tilalmához ragaszkodunk. A gyermekvédelmi törvény célja az, hogy megvédje a gyermekeket az lmbtq-propagandától. Így számunkra elfogadhatatlanok az ngó-k és nagykövetségek által erőltetett genderérzékenyítési programok. Ezzel 3,7 millió ember értett egyet a gyermekvédelmi népszavazáson – csak halkan teszem hozzá, hogy ez több, mint ahányan az uniós csatlakozást támogatták anno” – szögezte le a miniszterelnök politikai igazgatója.
A svéd NATO-csatlakozás ugyancsak az Egyesült Államoknak fontos kérdés. Orbán Balázs szerint ebben az ügyben egyelőre nem lehet konkrét időpontot mondani, a magyar pozíció pedig változatlan.
„A kormány nagy viták után döntött, támogatja a svédek csatlakozását, most a parlamenten van a sor. Azonban a képviselők körében többen felvetették: miért segítsünk a svédeknek, amikor ők több mint tíz éve gyaláznak bennünket? Úgy vélem, politikailag arra kellene szánni az előttünk lévő időszakot, hogy megpróbáljunk találni egy új modus vivendit”.
Arra a felvetésre, hogy török részről elhárult a NATO-bővítés akadályozása, illetve, hogy hazánk ebben a kérdésben Törökországhoz igazodik, Orbán Balázs a következőket válaszolta:
„Ez nem jó megközelítés. Természetesen Budapest és Ankara között folyamatos a párbeszéd, egyeztetünk, és nem csak ebben a témában. Viszont kifejezetten magyar felvetésnek mondható a következő: amikor sokáig azt harsogják egy országról, hogy nem része a civilizációnak, mondván, lehanyatlott nála a demokrácia, s ezt a külpolitikájuk fókuszába helyezik, miért nem érzik, hogy később ez problémát fog okozni, amikor az érintett ország támogatására lenne szükség egy katonai szövetségbe való belépéshez? Ez megint a neolib, intervencionalista külpolitikai gondolkodás csődje. Fontosnak tartjuk a NATO erejét, a térségünk biztonsága szempontjából elsődleges a szervezet, ezért szükség van az egység megőrzésére. Ha egy tagországot megtámadnak, bizony a többiek, köztük magyar katonák mennek meghalni a védelmében, s fordítva. Ha pedig ez így van, normális elvárás, hogy az új helyzetbe úgy menjünk bele, hogy jó viszony van közöttünk. Hangsúlyozom: nyitottak és optimisták vagyunk”.
Az, hogy Joe Biden a közös fotózáson csak Orbán Viktorral fogott kezet, minek tudható be, vetette fel a kérdést a Mandiner, amire a politikai igazgató a következőket válaszolta:
„Szerintem annyi történt, hogy az amerikai elnök megörült a magyar miniszterelnöknek, akit az európai vezetők közül az egyik legtöbbet lát az amerikai címlapokon. Mint régi jó ismerőst külön köszöntötte. Kedves gesztus” – mondta Orbán Balázs, aki mindezek tükrében kifejezetten jónak értékeli Magyarország és az Egyesült Államok viszonyát.
„A Nyugat nem lehet erős Amerika és Európa kölcsönösen előnyös együttműködése nélkül, ezért nekünk az a fontos, hogy megtaláljuk a közös hangot. Ez a magyar stratégiai gondolkodás részét képezi, hazánk mindig is partner volt benne. Azt azonban, hogy az Atlanti-óceán két partja között alá-fölé rendeltségi viszony legyen, elfogadhatatlannak tartjuk”.
