A Párbeszéd azt kéri, hogy augusztus 20-án ne rendezzenek tűzijátékot Budapesten. Az államalapítás ünnepét megkoronázó tűzijáték régi hagyományát 1954-ben az akkori rendszer először áttette április 4-ére, majd ’56 után tíz évre betiltotta.

A tűzijáték világszerte „egyre inkább megy ki a divatból”, mert hatalmasak a költségei, miközben súlyosan egészségkárosító hatású – állította a Párbeszéd politikusa és Budapest brüsszeli képviseletének vezetője.

A politikus példaként a fény-, hang- és porszennyezést, illetve a levegőbe kerülő káros anyagokat említette. Jávor Benedek szerint a drónjátékok vagy a lézershow-k környezetterhelése és költségei jelentősen alacsonyabbak, mint egy tűzijátéké, miközben „legalább olyan látványélményt tudnak nyújtani”. Ismert,

korábban párttársa, Karácsony Gergely is a tűzijáték ellen szólalt fel. Budapest főpolgármestere úgy fogalmazott, ha rajta múlna, nem lenne tűzijáték.

Utoljára 1956 után tették tiltólistára a régi hagyományt

„Magyarországon a századfordulón szerveződött külön iparággá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki – a már töredékeiben 19. század óta élő, folyamatosan 1927 óta meglévő hagyományt átvéve – 1938-tól Szent István-napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül” – olvasható a Múlt-kor történelmi magazin cikkében.

Az államalapítás ünnepét megkoronázó tűzijáték tehát majdnem évszázados múltra tekint vissza.

A portál írásából az is kiderül, hogy a tűzijátékot 1954-ben augusztus 20-ról április 4-ére, a „felszabadulás” napjára tették át. Akkoriban úgy vélték, 1945-ben ezen a napon foglalta el Magyarországot teljesen a Szovjetunió. A rendszer végül nem elégedett meg azzal, hogy a tűzijátékot egy másik, Moszkvának jobban tetsző ünnepre tették át, és

1956 után tíz évig tilalom volt minden hasonló tevékenységre.

Gyerekprogramok, zenei és gasztronómiai események

Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt korábban, a szervezők közleménye szerint az idei ünnep alkalmat ad arra is, hogy felfedezzük Budapestet és annak történelmi örökségét.

A háromnapos rendezvénysorozat keretében a látogatók többek között megtekinthetik az eredetileg 1938-ban megépített, ikonikus Aranyvonatot, a Városok sétányán 348 magyar város zászlóinak, vármegyéinek, valamint a történelmi Magyarország 102 városának látványos installációját mutatják be, míg a magyar nemzet hőseivel a Hősök útja programsorozat keretein belül lehet ismerkedni.

A gyerekprogramok központja idén is a Varázsliget, a Vajdahunyad várától a Kós Károly sétányig terjedő terület lesz. Ezenfelül több kulturális, gasztronómiai és zenei eseményre, koncertre ellátogathatnak majd az ünneplők.

Az augusztus 20-i ünnepnap programját este a tűzijáték zárja. A már hagyománynak számító, több évtizedes múltra visszatekintő esti programban 34 ezer pirotechnikai effekt világítja be az eget, ezeket 230 indítási pontról lövik a magasba a Margit híd és a Petőfi híd közötti Duna-szakaszon, valamint a Szabadság és az Erzsébet hídon.

Szerző: hirado.hu

Címlapkép: Tûzijáték a Duna felett Budapesten 2022. augusztus 27-én. A látványosságot az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) zivatarra figyelmeztetõ vészjelzése alapján halasztotta el egy héttel az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelõs operatív törzs.
MTI/Lakatos Péter