A gabonavita miatt nem szállít több fegyvert Ukrajnának Lengyelország – jelentette be a lengyel miniszterelnök. A lengyel elnök és agrárminiszter már szerdán figyelmeztette a kijevi vezetést, hogy jobban tennék, ha nem kockáztatnák a jó viszonyt a két ország között.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta,
inkább saját magát fegyverzi fel Lengyelország, semmint Ukrajnának küldjön.
Kedden hívatta be a lengyel Külügyminisztérium az ukrán nagykövetet, miután Ukrajna beperelte Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot a gabonaexporttilalom miatt.
A lengyel elnök és agrárminiszter már szerdán figyelmeztette a kijevi vezetést, hogy jobban tennék, ha nem kockáztatnák a jó viszonyt a két ország között.
Az előzményekhez tartozik, hogy elmaradt a lengyel és az ukrán elnök tervezett találkozója az ENSZ-közgyűlés alatt New Yorkban. Az egyeztetést az ukrán gabonát érintő lengyel embargó okán kialakult feszültség rendezése céljából tartották volna meg. Az elmúlt napokban meredek romlásnak indultak a két ország közötti kapcsolatok, kölcsönös üzengetések, valamint fenyegetésszámba menő üzenetek is napvilágot láttak. Szakértő szerint érthetetlen az ukránok viselkedése azzal az országgal szemben, amely a legelkötelezettebbnek mutatkozott eddig az ukrán háborús erőfeszítések támogatásában.
A két államfő találkozójának meghiúsulásáról ír a lengyel Rzeczpospolita. A lap szerint Andrzej Dudának az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakát követően kellett volna találkoznia Volodimir Zelenszkijjel, ám a többi ülés menetrendjében bekövetkezett változások miatt az esemény lekerült a napirendről.
Pedig lett volna a feleknek miről beszélniük. Miután szeptember 15-én a lengyel kormány meghosszabbította az ukrajnai gabonafélék behozatali tilalmát, azzal érvelve, hogy az Európai Bizottság döntése ellentétes az Ukrajnával szomszédos országok érdekeivel, a belső uniós piac és az Európai Unió gazdaságának érdekeivel, Kijev meglehetősen nyersen reagált. „Számunkra alapvető fontossággal bír, hogy bizonyítsuk, az egyes tagországok nem tilthatják be az ukrán termékek behozatalát” – fogalmazott például Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes.
Nem sokkal később jelent meg a hír, hogy Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) perli be Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért a három ország nem hajlandó feloldani az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmát. Az ukrán kereskedelemért felelős képviselő, Tarasz Kacska kijelentette,
a három ország „nyílt dacolása” Brüsszellel nem csupán az EU belső ügye.
Ezt követték a lengyel elnök kemény szavai. Andrzej Duda kedden New Yorkban újságíróknak elmondta,
Ukrajnának a gabonaexportot érintő döntéseknél észben kell tartania, hogy milyen támogatást is kap Lengyelországtól.
„Lengyelország nem zárta le határait az ukrajnai gabona előtt, végrehajtja a szállítmányozási folyosókra vonatkozó megállapodását Ukrajnával. Köszönhetően ezeknek a Lengyelországon keresztül futó folyosóknak, most kétszer annyi gabona halad át, mint februárban vagy márciusban” – mutatott rá Duda, hozzátéve, hogy Varsó ezzel valójában előnyös helyzetet teremtett Ukrajna számára. „Ha Ukrajna bíróságon emel panaszt ellenünk, akkor bíróság előtt fogjuk tisztázni ezt a helyzetet” – tette hozzá.
Varsó emellett azt is bejelentette, hogy
2024-től valószínűleg megszünteti a befogadott egymillió ukrán menekült pénzügyi támogatását, amely magában foglalja a tartózkodási és munkavállalási engedély követelményeinek megszüntetését, az ingyenes iskolalátogatást, az egészségügyi ellátást és a családtámogatást.
Az ukrán kormány azonban erre is keménykedéssel válaszolt. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint készen állnak arra, hogy
megtiltsák egyes Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról érkező termékek behozatalát,
amennyiben ezen országok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági és más termékek behozatalának egyoldalú tilalmát. Ha Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nem fogadja el az Európai Bizottság intézkedéseit, akkor Ukrajna kölcsönös kereskedelmi korlátozásokat fog bevezetni – hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
Ezzel párhuzamosan pedig Volodimir Zelenszkij is belerúgott még szomszédaiba, amikor kijelentette:
„Egyes európai barátaink a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabonathrillert valósítanak meg.”
Az ukrán elnök szerint az ilyen országok „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.
„Őszintén nem értem, hogy mit csinál most az ukrán vezetés” – fogalmazott az esettel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. A szakértő leszögezte, mindez nem tűnik egy jó stratégiának Kijev részéről, és még kevésbé előremutató. Véleménye szerint a helyzetnek azért is van komoly súlya, mert Lengyelországban pár hét múlva parlamenti választásokat tartanak, vagyis az „ukrán feszültségkeltésnek” van egy komoly belpolitikai éle is. Hozzátette:
ezt a lengyel kormány nem fogja megbocsátani. Az egyetlen logikus magyarázat az, hogy Kijev a lengyel ellenzékre tette volna le a voksát,
ám ez is meglehetősen rossz taktikának tűnik annak fényében, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lengyel kormánypárt jelenleg 39 százalékon áll, a Donald Tusk vezette Polgári Platform pedig mindössze csak 29 százalékon – írta Bendarzsevszkij Anton.
Forrás: hirado.hu / civilek.info
Címlapkép: Illusztráció – MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak