Képzeljük el, amint Frank Drebin, az Amerikai Egyesült Államok elnöke épp most erősíti meg, hogy a háborút bizony folytatni kell, nem hagyhatjuk abba. Megadja Gábor írása.
Úgy tűnik, a lét mégsem határozza meg a tudatot – legalábbis a baloldalon biztosan nem.
Pedig a tézist mégiscsak ők szülték. Mi tagadás, már a szülők sem voltak teljesen őszinték, talán ezért lehetett a nemzetközi munkásmozgalom forradalmának két teoretikusa egy gazdag gyáros meg valaki, aki a munkáról inkább csak írni szeretett.
De a maiak sem vizet isznak, miközben azt prédikálják.
Valamiért az elnyomottakért, szegényekért, kisebbségekért, az egyenlőségért és az erkölcsi disszidensekért aggódó balosok mégiscsak sváb falvakban éldegélnek,
amelyek közismerten békések, rendezettek és tiszták. Nem éppen arról híresek, hogy lakóik térdig gázolnának korán reggel a használt injekciós tűkben.
A klímaaktivista celebek magángépekkel repülnek, vagy épp körbehajózzák a Földtányért, miközben kiszednék a mezei polgárok hátsója alól a pármilliós autót. A woke-ügyeket a nemzetközi nagytőke óriásai támogatják (ez is hamis tudat?), a melós „kisemberek” nem annyira.
A „szeretkezz, ne háborúzz”-tábor vöröslő fejjel követeli Ukrajna további támogatását fegyverekkel, és lehetőség szerint az orosz rezsim erőszakos megdöntését. Frank Drebin, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke épp most erősítette meg abbéli szándékát, hogy a háborút bizony folytatni kell, nem hagyhatjuk abba.
Képernyőfotó a Csupasz pisztoly c. filmből
Az örök békéhez végtelen háborúkon keresztül vezet az út, hiába, a dialektika: a tartós békéért, ugye, harcolni kell.
Pasarét és Zugliget dühös, híresen kisemmizett ifjúsága vonul a romlott rezsim ellen, tanáraik védelmében, vagy az alkotmányért, demokráciáért, bármi egyébért.
Olykor kacérkodnak az erőszakkal is, de pontosan úgy, ahogy az LMBBQ-lobbi aktivizálja a kampányát: a biztos komfortzónában lehet éppen hogy átlépni a határt, mert komoly következménye úgysem lesz, mégsem Gyurcsány Ferencnek hívják ma a miniszterelnököt, ugye,
jó eséllyel mindenkinek megmarad a szeme világa.
Az LMBBQ-lobbi annyira azért nem aktív Katarban, mint Magyarországon és Lengyelországban.
(A magyar átlag annyira szokott hozzá az erőszakhoz, hogy valószínűleg egy kocsmai verekedéstől is sokkos állapotba kerül. Biztosan könnyen vennénk az akadályt néhány tízmillió afrikai bevándorlóval, ahol jó eséllyel az erőszakot máshogy mérik. Idehaza is akadnak olyan területek, ahol sűrűbb az erőszak, de ezeket a telepeket nem Zugliget és Pasarét környékén találjuk.)
Mindezekkel önmagukban nincsen baj. Az elszegényedő és eljelentéktelenedő Európa még mindig kellemes buborékban létezik,
nem véletlenül akarnak a balosok is sváb falvakban élni, autóval járni (még a Főpolgármester Úr is az autómentes akármin), biztonságban tüntetni stb.
Csak érdemes egy pillanatra megállni, és reflektálni arra, hogy ezek az állapotok maguktól értetődőek, vagy könnyen elbillenthetők, különösen a balosok által vágyott változások révén?
Kiemelt kép: Mandiner / Földházi Árpád
