A magyar szabadság napján köszöntjük a teljes világ magyarságát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédében.
A miniszterelnök kiemelte: Veszprém már ezer évvel ezelőtt elébe ment a történéseknek, s elébe ment 1956-ban is: „Október 23-át jöttünk ünnepelni, de ide egy nappal korábban kellett volna jönnünk: a veszprémiek 1956-ban előbb ébredtek, nem vártak a pestiekre, már október 22-én már kihirdették követeléseiket” – mutatott rá.
Magyarországon minden városnak és falunak megvan a maga 1956-ja és mind része a mi nagy forradalmunknak, ezért nem igazságos, hogy csak a rivaldafényben tündöklőkre emlékezzünk, mondta a kormányfő.
Orbán Viktor emlékeztetett az 1956-os forradalom áldozataira, a kivégzettekre, az elmenekültekre, emigráltakra. „A börtönökben szenvedők élettörténete megrázó. Micsoda jellemek! Végeztek ki papot, munkást, földművest, tanárt, kommunista pártvezetőt, időset, fiatalt, férfiakat és nőket, budapestieket és vidékieket. Egy nemzet állt a vérpadon” – mutatott rá a kormányfő.
Orbán Viktor megemlékezett Veszprém hőséről, aki tudta, hogy ha nekünk, magyaroknak lapot oszt a történelem, azt bűn lenne nem felvenni.
„Brusznyai Árpád is megértette, hogy 1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt, és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából. Ahogyan az egy évvel korábban az osztrákoknak sikerült is” – mondta. Mint kifejtette, Brusznyai is tudta, zárnak az ajtók. Ha most nem sikerül kiszállnunk, az egész országot bevagonírozzák abba a szovjet kísérletbe, amely a kommunista embertípust és szovjet birodalmat akart létrehozni.
1956 nem az elnyomottak dührohama, nem a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt, mutatott rá Orbán, aki szerint minden hősiessége mellett a magyar megmozdulás józan volt, felelősségteljes és mértékletes, a magyar géniusz megvillanása.
„A forradalom maga volt a magyar géniusz felvillanása, s ennek volt tőről metszett megtestesülése Brusznyai Árpád története, aki alig 32 évesen nem engedete a diktatúra martalócaival szembeni, még oly jogos utcai lincseléset sem” – hangsúlyozta Orbán.
A kormányfő emlékeztetett: Brusznyait a kommunisták kivégezték, nem azért, mert bűnös volt, hanem azért, mert ártatlan volt. Sorsa a magyarok sorsa.
„A magyar lovagias nép, néha túlságosan is, ezért fordul velünk előő újra és újra, hogy azok fordulnak ellenünk, akiket megmentünk vagy éppen védjük őket” – emlékeztetett Orbán Viktor, rámutatva: ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsőként javasoltuk a békét javasoltunk a háború helyett. Ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy vakon meneteljenek bele egy újabb háborúba – mondta.
„Köszönetet sohasem, gáncsoskodást viszont kaptunk. Ez a magyar sors. Nem vigasztal bennünket, hogy a nyugatiak most megehetik, amit főztek maguknak” – mondta a kormányfő.
A magyar sors olyan mintázata ez, ami időről időre ismétli önmagát – szögezte le Orbán Viktor. Elmondta, hogy Brusznyai Árpád ártatlan volt, aztán az emlékét is üldözték, hogy kitöröljék Veszprém történetéből, ami három évtizedre sikerült is.
„Ma már tudjuk kik voltak Brusznyaiék, de ma már kimondani sem merjük a gyilkosok nevét. Dicsőség 1956 hőseinek” – húzta alá a kormányfő, majd elmondta, hogy Brusznyait 33 évesen végezték ki, aztán még az emlékét is üldözték, hogy végleg kitöröljék őt Veszprém tudatából.
„De régi bűnnek hosszú az árnyéka, s ha azt egy egész nemzet ellen követik el, akkora árnyékot vet, amely hetedíziglen érezteti árnyékát” – szögezte le a kormányfő.
A dicsőség nem jelenti azt, hogy kényelmesen elsétálhatunk a kínos tanulságok mellett. Tudjuk, hogy a hazaárulók is a nemzet részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban, emlékeztetett Orbán, hozzátéve: október 23-át Veszprémben is november 4-e követte.
„1956 végül 1990-ben győzött. Mi, akik ott voltunk, akik a csatákat vívtuk a Szovjetunió és a pártaktivisták ellen, jól tudtuk, hogy 1856 nélkül nem győzhettünk volna” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint a rendszerváltáskor a kommunistáknak csak akkor volt esélye ép bőrrel átlépni a demokrácia korszakába, ha előbb bevallották bűnüket, nyilvánosan el kellett temetniük az áldotzataik földi maradványait. „S amint testüket eltemették, kiszabadult a lelkük”, a kommunisták pedig elvesztették a hatalmukat.
Ha jól látom, az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű, s ott végzi majd, ahol végeznie kell – tette hozzá.
„Nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük, amit az 1956-osok elkeztek. Csak annyi bátorságot kellett összeszednünk, hogy rájuk mutassunk és elkiáltsuk magunkat, hogy a király meztelen” – elevenítette fel a miniszterelnök a rendszerváltás időszakát.
Úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól, úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy nem lett háború, s hogy elkerültük az ország gazdasági és politikai összeomlását. Máig is mi vagyunk a legstabilabb és legbiztonságosabb ország egész Európában – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„1956 győzött és mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe, ez is része a történelmi igazságnak. Ahogyan az is, hogy ez az Európa már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket. és egyre kevésbé az. Szembe kell néznünk azzal, hogy mást értünk szabadság alatt. A nyugatiaknak ez valamiféle menekülést jelent önmaguktól, attól, aminek születtek. Válts nemet, válts nemzetet, válts identitást, cseréld ki az összes alkatrészedet, rakd össze magad a legújabb divat szerint, s szabad leszel, vallják Nyugaton. Magyarországon ennek éppen az ellenkezőjét gondoljuk. Nekünk a szabadság nem menekülés önmagunk elől, éppen ellenkezőleg: megérkezés, hazatalálás” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a gondolat, hogy ne legyek férfi, magyar, keresztény, nekünk olyan mintha a szívünket tépnék ki.
„Vállald, hogy magyarnak és kereszténynek, férfinek vagy nőnek születtél. Erről sem 1956-ban, sem 2023-ban, sem Moszkva, sem Brüsszel kedvéért nem vagyunk hajlandóak lemondani” – emelte ki Orbán, hozzátéve: nekünk a szabadság életösztön, a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat vagy eldönthet, azt védenie kell, különben elveszik.
Ez így volt 1956-ban, 1990-ben és így van ma is, tette hozzá a miniszterelnök, kiemelve: mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk.
A kormányfő arról is beszélt, hogy mai életünkben is felbukkannak a szovjet időkre emlékeztető dolgok. „Szerencsére, ami először tragédia volt, másodjára csak komédia. Szerencsére Brüsszel nem Moszkva, Brüsszel csak egy rosszus sikerült kortárs paródia” – mondta Orván Viktor, hozzátéve: hiába fütyül Brüsszel, ha nem akarunk, nem táncolunk.
„A Szovjetunió reménytelen volt, az EU még nem az. Igaz, hogy magára vonta a migrációt, hogy belefolyt a háborúba, amiből nem tud kijönni. Brüsszel megjavítható, Európa még él, lélegzik, testében dolgozik az életerő, még megváltozhat” – hangsúlyozta Orbán, hozzátéve: ennél nagyobb biztatás a jövő évi EP-választásra nem kell.
„Az 1956-osok áldozata csak akkor nyer értelmet, ha mi nem élünk hiába, ha olyat adunk a világnak, amit csak mi adhatunk. Veszprém éppen ezt teszi: megmutatja a világnak, milyen a magyar kultúra, miylen a szabadság, ha magyar. Erre azért vagyunk képesek, mert tudjuk, hogy a múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, rajta állunk” – mondta Orbán, fejet hajtva az áldozatok emléke előtt.
„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza, a Jóisten mindannyiunk fölött, a szabadság mindenek előtt” – zárta beszédét a kormányfő.
