A rezsicsökkentés és a családokat támogató intézkedések haladéktalan megszüntetését várja a kormánytól az Európai Bizottság.

A Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában

Brüsszel arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy haladéktalanul szüntessen meg minden olyan intézkedést, amely védi a családokat és a vállalkozásokat az elmúlt két évben tapasztalható, az egész Európai Unióban rekordot döntő szélsőséges áremelkedésektől. 

Az uniós bizottság elvárja, hogy Magyarország haladéktalanul megszüntesse

  • a családokat védő rezsicsökkentést,
  • a vállalkozások rezsitámogatását,
  • az otthonteremtési támogatásokat,
  • a változó kamatozású kölcsönökre bevezetett kamatstopot,
  • az árstopokat,
  • valamint az államilag támogatott lakossági
  • és vállalkozásoknak elérhető kedvezményes kölcsönöket.

Az unió végrehajtó testülete elutasítja a széles körben hozzáférhető állami támogatásokat, és úgy látja, legfeljebb csak a leginkább rászoruló, alacsony jövedelmű háztartásoknak járhatna költségvetési támogatás a gáz- és villanyszámla kifizetésére, vagy az otthonteremtésre.

A családokat támogató intézkedések amellett, hogy középtávon fenntarthatatlanná teszik az ország költségvetési politikáját, hátráltatják is az unió zöld és digitális átállást – véli a bizottság.

Brüsszel szerint az energiafüggőség csökkentése, és a fosszilis energiahordozók arányának csökkentése csak úgy képzelhető el, ha az európai embereket a felhasználás csökkentésére ösztönzik a kormányok. Az uniós ajánlásban nyíltan megfogalmazzák, hogy a magas energiaárak elengedhetetlenek ahhoz, hogy a háztartások csökkentsék energiafelhasználásukat, és költséges energiahatékonysági beruházásokat valósítsanak meg.

Azért is bírálja a magyar kormányt az unió, amiért a közepes és magas jövedelmű háztartásokat is költségvetési támogatásban részesíti. A bizottság szerint kizárólag az alacsony jövedelmű háztartásokat kellene támogatni, valamint a szociális ellátások összegét kellene emelni.

Kiemelték: a jelenlegi családtámogatások és a rezsicsökkentés 2024-ben 7,7 százalékkal növeli az állam nettó működési kiadásait. A középtávú költségvetési stabilitás érdekében a kiadások nem nőhetnének 4,4 százaléknál jobban.

A bírálatok közepette ugyan elismeri Brüsszel, hogy míg idén a GDP 1,2 százalékát fordítjuk a rezsicsökkentésre, ez az arány jövőre már csak a GDP 0,2 százaléka lesz. Egybehangzó előrejelzések szerint 2024 végére Magyarország ismét teljesíti a 3 százalék alatti hiánycélt, és a következő években dinamikusan csökkenti az államadósságot, ám a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitra kivetett különadók miatt Brüsszel nem tartja reálisnak a költségvetési fegyelem betartását, ezért 2024-re büntetőeljárásokat helyezett kilátásba.

Brüsszel két és félszeres áremelkedést látna szívesen

Szalai Piroska, az NKE szakértője A Mandinernek nyilatkozva kiemelte: ha a villanyáram és a gáz esetében megszűnne a rezsicsökkentés, akkor legalább Prága, Varsó vagy Pozsony áraival azonos szintre emelkedne hazánkban is az energiahordozók ára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi adataiból becsülve

legalább két és félszeres áremelkedést jelentene a rezsicsökkentés megszüntetése, ami már önmagában is jelentősen növelné a szegénység kockázatát. Ráadásul ha a lakossági energiaárak növekednének, az árfelhajtó hatás más termékeket is érintene, ami ismét inflációt generálna és visszavetné a fogyasztást. 

A kormány ezért az új nemzeti konzultációban fontos gazdasági kérdésekben is várja az emberek véleményét.

Jön az új nemzeti konzultáció, a rezsicsökkentés fontos téma

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közelmúltban arról beszélt, hogy az új nemzeti konzultációban három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amelyekben „Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ránk akarja kényszeríteni a saját akaratát”.

Ezek olyan kérdések, amelyek jelentősen meghatározzák a magyar gazdaságot és a magyar családok mindennapjait is. Brüsszel ugyanis azt akarja elérni, hogy eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót – jelentette ki a kormányszóvivő.

A teljes cikk a Mandineren olvasható.

Címlapkép: Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt