Erős ütőkártya lesz a kormány kezében, ha sokan vesznek részt a napokban indult legújabb nemzeti konzultáción – mondta Deák Dániel, a Szegedi Kereszténydemokrata Klub és a CÖF Szegedi Klubjának vendégeként.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a nemzeti konzultációk korábban is hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között.
Ha sokan kitöltik a most indult nemzeti konzultációt, az egyfajta magabiztosságot adhat a magyar kormánynak, és komoly ütőkártya lehet a kezében, hogy képviseljék az Európai Unióban a nemzeti érdekeket
– mondta Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője a Szegedi Kereszténydemokrata Klub és a Civil Összefogás Fórum Szegedi Klubjának vendége volt kedden este Szegeden a Dóm látogatóközpontban, ahol Heizler Norberttel, a Civil Összefogás Fórum országos koordinátorával beszélgetett.
A elemző emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor, amelynek deklarált célja továbbra is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. Számos kiemelt kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg az elmúlt 13 évben. Ilyen értelemben a nemzeti konzultációk hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között – fogalmazott az elemző.
Szerinte a konzultáció valódi és komoly sorskérdésekről szól. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak komoly harcot kell vívnia az unióval a magyar érdekek védelméért.
Elmondta, Ukrajna további milliárdokat és fegyvereket is szeretne az Európai Uniótól, miközben korlátozza a nemzetiségek jogait.
Deák Dániel felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással. Ez egy új ukrán rendeletben szerepel, amely a magyar orvosoknak is megtiltaná, hogy ezentúl a pácienseikkel magyarul beszéljenek.
Vagyis Ukrajnában a magyar kisebbség helyzete egyértelműen romlik, és így akarnak az Európai Unió tagjai lenni. Mindezt úgy, hogy háborúban állnak, pedig egyértelmű: háborús ország nem csatlakozhat az unióhoz
– tette hozzá Deák Dániel, aki beszélt lapunknak a migrációról is.
Szerinte az izraeli háború ismét rávilágított a migráció veszélyeire. Elmondta, már tudjuk, hogy terrorszervezetek működnek a határ közelében. Ez viszont, ahogy fogalmazott, erőt adott a kormánynak a migrációs válság kezeléséhet.
Erre példa a tervezett új, szigorúbb idegenrendészeti törvény.
Az elemző a jövő évi uniós és hazai önkormányzati választásokról azt mondta, hogy annak minden eddiginél komolyabb tétje van. Ugyanis nem mindegy, hogy a szuverenitást, vagyis a nemzeti érdekeket képviselők erősödnek-e meg.
Ha nem ez történik, akkor az Európai Unió továbbra is támadni fogja magyar kormány törekvéseit, például a kamatstopot, a rezsicsökkentést, vagy éppen a migrációs politikát
– mondta Deák Dániel.
Kiemelt kép: Gémes Sándor / Délmagyar
