Az idei a nagy küzdelmek éve volt, jelentette ki a miniszterelnök a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztató kezdetén Budapesten, a Karmelita kolostorban.
A cél 2024-ben az, hogy a nagy küzdelmek helyett inkább a családok legyenek megint a politika középpontjában – jelentette ki a miniszterelnök csütörtökön Budapesten, nemzetközi sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor azt mondta, ha 2023-ban azért küzdöttek és dolgoztak az emberek Magyarországon, hogy amit már korábban megszereztek, ne veszítsék el, 2024-től pedig azt reméli a kormány, hogy az előrelépésért dolgozhat az ország.
Értékelése szerint 2023 a nagy küzdelmek éve volt: itt volt a háború, a növekvő terrorfenyegetés, a migráció, az infláció és Brüsszel.
„Céljaink világosak voltak: a háborúból kimaradni, a terrorfenyegetettséget távol tartani, a migrációt megfékezni, az inflációt letörni, Brüsszellel pedig megegyezni” – fogalmazott.
Hozzátette: az infláció, a háború, a migráció, valamint a terrorfenyegetettség esetében sikerrel jártunk, amit célul tűztünk ki, el is értük – hangsúlyozta.
Hozzátette: nagy küzdelmet folytattak a magyar családok is idén.
A nyugdíjak értékét teljes egészében sikerült megvédeni, de úgy látszik, hogy a béreket is nagyobb arányban sikerült megvédeni, mint ahogy az év közepén látszott, bár meg kell várni az év végi gazdasági adatokat – jegyezte meg a kormányfő.
2024-ben a családok kerülnek a küzdelmek helyett a középpontba. Szerinte a kormány javarészt már ismertette azon intézkedéseket, amiket tenni tud:
– újlakás-program
– minimálbér-emelés
– a nyugdíjak értékének garantálás és növelése
– hároméves bérfejlesztési terv a tanárok és az óvónők esetében.
Brüsszel nem látja a valós európai problémákat, ezért az európai parlamenti (EP-) választások célja, hogy kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetői hibákat, amelyeket 2023-ban elkövetett. – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva: a jövő év politikai céljainak középpontjában az európai parlamenti választások állnak.
„Brüsszelben a bürokraták egy buborékban élnek és elrugaszkodnak a valós problémáktól”, a cél pedig az, hogy „kinyissuk a szemét, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetői hibákat, amiket 23-ban elkövetett”.
Egyetlen módon lehet a migrációt megállítani: hogy ha azt a döntést meghozzuk, hogy aki be akar lépni az unió területére, a rá vonatkozó döntés megszületéséig az unión kívül kell tartózkodnia – jelentette ki Orbán Viktor az EU szerdán elfogadott migrációs paktumával kapcsolatban.
Biztos kudarc lesz a vége az új migrációs brüsszeli paktumnak – mutatott rá a kormányfő,
hozzátéve: amíg az unió nem szánja rá magát, hogy kimondja, amit Magyarország, hogy aki akármilyen jogcímen a területére akar jönni, annak először kérelmeznie kell ezt, a döntésre pedig az határain kívül kell várakoznia, addig akármilyen csomagokat alkot, mindig kudarc lesz a vége.
Hegyek vajúdnak és egér fog születni, és az se kifelé szalad az unióból, hanem befelé – közölte.
A miniszterelnök meggyőződése, hogy a magyar szabályozás a „mintaszabályozás”, az egyetlen bizonyítottan működő szabályozás ma egész Európában, amit nem beperelnie kellene – jelenleg az unió bírósága előtt vagyunk emiatt, emlékeztetett a miniszterelnök.
„Nekünk minden lengyel a barátunk, még azok is akik nem tekintenek minket annak” – mondta Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy Lengyelországban a napokban az új kormánypártok rendőri segítséggel igyekeztek elfoglalni a köztévét.
Ezzel kapcsolatban példaként említette, van olyan nyugati mintademokrácia, ahol bírósági úton tudják elgáncsolni az egyik esélyes elnökjelöltet, hogy induljon a választáson, egy másik országban előfordulhat, hogy egy jelentős parlamenti képviselettel rendelkező párt nemzetbiztonsági megfigyelés alatt áll. Ezek között említette a lengyel példát is.
„Valami kór rágja a nyugati demokráciáknak a szervezetét” – fogalmazott.
Mint mondta, ha Magyarországon történt volna olyan, mint Lengyelországban, már talán a NATO is bevonult volna.
Az egész, nyugati demokráciára épült világunk jövője miatt lesz okunk aggódni a 24-es évben – foglalta össze.
Újságírói kérdésre a kormányfő elmondta, hogy noha 26 tagállamnak az a javaslata, hogy négy évre 50 milliárd eurót kell adni Ukrajnának, ezt a pénzt még „elő kell állítani”. Leszögezte, a magyar álláspont az, hogy ha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor ne öt évre adjunk, ennél értelmesebb időkeretet kell kijelölni, a mértékét pedig aszerint kell meghatározni, hogy „Amerika mennyit vállal abból a teherből, amit Ukrajna támogatása jelent”.
Orbán Viktor elmondta, bármekkora összegről is van szó, fontos, hogy az ne a költségvetésből történjen.
„Mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Emlékeztetett, a covid utáni helyreállítási alap esetében, amikor szintén közösen vettek fel hitelt a tagállamok, a pénzek egy része még mindig nem érkezett meg.
Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte: nincs megállapodás Törökország és Magyarország között a svéd NATO-csatlakozás blokkolásáról.
Mint mondta, a svéd csatlakozás megszavazásának időpontját a magyar parlamentnek van joga eldönteni.
A kormányfő úgy fogalmazott, a magyar képviselőknek nincs túl nagy gusztusa a döntéshez, aminek az az oka, hogy amikor a finnek NATO-csatlakozását jóváhagyta a magyar parlament, a következő napon a finn kormány beperelte Magyarországot egy másik ügyben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban 2023. december 21-én. A kormányfő mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (j).
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
