Nemzeti zarándokhellyé válhat a legnagyobb magyar otthona.
A nagycenki Széchenyi-kastély három év után tárja ki ismét kapuit a látogatók előtt: a több mint 3,2 milliárd forintból felújított épületegyüttes és a hozzá kapcsolódó turisztikai fejlesztések átadása megtörtént, s egyúttal újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Széchenyieket bemutató és életükbe bepillantást nyújtó állandó kiállítás is.
A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István családjának otthona, a 18. század évtizedeiben épült késő barokk, klasszicizáló stílusú kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül született újjá.
Az épület falai között megújult kiállítás bemutatja gróf Széchenyi Istvánt mint államférfit és mint magánembert is.
Mindemellett a család története és Széchenyi István életműve és otthona egyaránt megjelenik a kastély tereiben. A két téma eltérő világát két különböző hangulatú kiállítási arculat tükrözi, izgalmas, interaktív elemek bevonásával – derült ki a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) közleményéből.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára az ünnepélyes átadón mondott köszöntőjében kijelentette: a nagycenki kastély nemzeti emlékhely, renoválása magától értetődő kötelesség volt.
„Nemzeti örökségünk műemlékeit meg kell őriznünk és hozzáférhetővé kell tennünk a következő nemzedékek számára is” – hangsúlyozta.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, különös jelentősége van annak, hogy éppen december 14-én, a hűség napjának évfordulóján adhatták át a megújult Széchenyi-kastély fejlesztéseit.
Beszédében utalt arra, hogy 1921-ben a nagycenkiek elsöprő többséggel szavaztak népszavazáson Magyarország mellett, tanúbizonyságát adva hazaszeretetükről, valamint arról is, hogy ragaszkodnak a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István szellemi örökségéhez.
Ágh arra is emlékeztetett, hogy a Nemzeti Kastély és Várprogramban rendelkezésére álló 60 milliárd forintból 17 kastély és 12 vár újult meg az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó NÖF koordinálásával.
A most zárult nagycenki projektben a rekonstrukciós munkálatok során az Öregkastély, a Széchenyi-szárny, a Virágház, a Pandúrházak, valamint a kastélypark újult meg – ismertette az államtitkár.
Később Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezetője vette át a szót. Elmondta: „a felújításnak köszönhetően újjáéledő nagycenki Széchenyi-kastély megnyitásával a térségi turizmus újra fellendülhet, így fontos szerepet tölthet be ismét a helyi közösség életében.
Bízom benne, hogy a nemzeti emlékhely mihamarabb nemzeti zarándokhellyé is válik!” – hangsúlyozta az ügyvezető.
Az egyszintes barokk kastély az 1750-es években épült, kialakítása során felhasználták az egykor a helyén álló majorsági épület alapfalait is. A kastély földszinti teremsora, lépcsőháza és emeleti nagyterme máig őrzi eredeti, barokk formáját. Az épület keleti szárnyában kápolnát, a nyugatiban színháztermet hoztak létre. Nagyjából erre az időszakra tehető a kastély előtti park kialakítása is, amelyet a korszak legjelentősebb főúri kertjei között tartottak számon.
Széchenyi István külföldön szerzett tapasztalatainak szellemében mintagazdaságot hozott itt létre.
A kastély egyes részeinek átépítésére és korszerűsítésére Hild Ferdinánd soproni építészt kérte fel 1834-ben. A főépület mellé mindkét oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnyat emeltetett, ahonnan a külföldi utazások során megismert technikai vívmányok, a fürdőszoba és a vízöblítéses illemhely sem maradhatott el. Ekkor vezették be a gázvilágítást is. A gróf az épület nyugati szárnyrészében alakította ki saját lakrészét, itt helyezte el könyvtárát és dolgozószobáját is.
Borítókép: Átadták a nagycenki Széchenyi-kastélyt
Forrás: Facebook/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
