Szellemi honvédő díjjal köszönte meg a CÖF-CÖKA közössége azt az áldozatos és eredményes munkát, amelyet hazánk szolgálatában miniszterként és az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnökeként végzett Dr. Varga Judit. A családanyaként és politikusként egyaránt elismerésre méltó tevékenységét Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a civil szervezet szóvivője méltatta, a laudáció szövegét most Önök is olvashatják.

„A jövő áldozatokat fog tőlünk kívánni, miket meg kell adnunk, de két dolog az, mit áldozatul hozni semmi esetben sem lehet: a haza függetlensége és a becsület”. A Deák Ferenc által az utókor számára lefektetett, örök érvényű alapelv, amellett, hogy a kezdetektől fogva végig kísérte díjazottunk Magyarországért végzett áldozatos munkáját, a jelen és a jövő bel- és külpolitikai valóságában is kiemelt aktualitással bír, amikor is hazánknak nemcsak az országhatáron kívül, hanem azon belül is szüntelenül meg kell harcolnia szuverenitásáért.

Varga Judit három gyermek édesanyja. Miskolcon látta meg a napvilágot, e gyökerei pedig egész élete során identitásának meghatározó részét képezték. A gimnáziumi éveket követően, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta jogi tanulmányait, ahol már fiatal joghallgatóként betekintést nyerhetett a nemzetközi szervezetek mindennapjaiba, hiszen 2001-ben az Európai Joghallgatók Szövetsége (ELSA) miskolci társszervezetének alelnökévé választották. 2002-2004 között tanulmányi eredményei alapján kiérdemelte a Köztársasági ösztöndíjat. Már 2004-ben, Németországban tanuló Erasmus-ösztöndíjasként felvetette számára az egyik helyi professzor, hogy érdemes lenne megpályáznia egy brüsszeli állást. Erre azonban kezdetben még nem került sor, hiszen diplomája megszerzése után az ügyvédi, majd a bírói pálya felé vette az irányt. Fiatal jogászként megalapította a Ne Féljetek Alapítványt, amely a 2006-os tüntetéseket leverő rendőri erőszak áldozatainak nyújtott segítséget.

2009-től kilenc éven keresztül dolgozott az Európai Parlamentben politikai tanácsadóként, ahol három évig tagja volt Áder János EP-képviselő, későbbi köztársasági elnök csapatának. Utólag visszatekintve, a sors furcsa alakulása, hogy a felvételi beszélgetés során azzal fordult Áder Elnök Úrhoz, hogy „örömmel leszek jogász tanácsadó, csak politikával ne kelljen foglalkoznom”.

A Brüsszelben és Strasbourgban eltöltött évek alatt részletes ismeretekre tett szert az európai uniós intézményrendszer és jogalkotás működése terén. Ennek kapcsán csalódottan úgy fogalmazott: „jogászként napról napra veszítettem el illúzióimat a brüsszeli politika csatlakozáskori forgatókönyvével kapcsolatban….Sok kis csalódás ért, főleg a jogi szakvizsgán elképzelt európai döntéshozatal tökéletes, tankönyvekben idealizált képéhez viszonyítva. Az egyetem alatt egy joghallgató azt tanulja, hogy az EU egyformán szeret és becsül minden tagállamot […], a valóság azonban az, hogy az uniós politika alapvetően kőkemény gazdasági érdekek harcára épül, amelyben szükségszerűen a hideg számítás és az erősebb elve uralkodik”. Ugyanakkor – amint azt hozzátette – mégis hasznosnak tartja ezeket az éveket, mert megtanították számára, hogy az uniós munka a magyar érdekek érvényesítéséről szól, számára pedig „a haza becsületének védelme belülről fakad”.

2018-ban európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárrá nevezték ki. E megbízatásában részt vett a magyar jogállamiságot kétségbe vonó, politikailag elfogult Sargentini-jelentés állításainak megcáfolására törekvő kormányzati jogi érvrendszer kidolgozásában, majd később képviselte a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárás vitáiban. Munkájának elismeréseként 2019 júliusában Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára igazságügyi miniszternek nevezték ki.

A nemzeti oldal történelmi választási győzelmét hozó 2022-es országgyűlési választásokon parlamenti mandátumot szerzett, szakértelmére pedig a miniszterelnök az ötödik Orbán-kormányban is számított.

Miniszteri megbízatása alatt mindvégig elszánt küzdelmet folytatott a tagállami szuverén kompetenciák védelme érdekében, a lopakodó uniós jogalkotással és a Magyarország cselekvőképességébe történő behatolási kísérletekkel szemben, hangsúlyozva, hogy vannak olyan kérdések (pl. migráció vagy család), amelyekben soha senki nem dönthet a magyarok helyett. A magyar önrendelkezés kérdésében világos és sérthetetlen határokat jelölt ki az uniós intézmények és bürokraták számára.

A Magyarország szuverenitását és megítélését aláásni törekvő támadásokkal szembeni folyamatos szellemi ellenállás mellett nevéhez fűződik – többek között – az igazságszolgáltatásban végrehajtott, történelmi méretű bírói és ügyészi illetményemelés. Elvitathatatlan eredményeket ért el a családjogi jogalkotás terén, a gyermekek és a családok jogainak erősítése érdekében, mindezt a civil szférával és a jogalkalmazókkal szorosan együttműködve. Vezetésével (szinte) teljesen kiépült az áldozatsegítés országos hálózata. Végül, de nem utolsósorban irányításával a kondicionalitási eljárásban is nagyot tudott előre lépni Magyarország.

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a közelgő európai parlamenti választások a csatlakozásunk óta lebonyolított uniós szintű demokratikus verseny legfontosabb, történelmi jelentőségű megmérettetése lesz. Az elmúlt évek egyértelműen bebizonyították, hogy az unió balliberális vezetése nem képes (és nem is feltétlenül akar) megfelelően, az európai kontinens érdekeit szem előtt tartva reagálni a jelentkező válságokra. Miközben a progresszív brüsszeli bürokrácia visszatérően az Alapszerződéseket megkerülve próbálja csorbítani a nemzetállamok szuverenitását, vagy egyéb, a természet törvényeivel összeegyeztethetetlen kérdésekkel van elfoglalva, Európa versenyképessége folyamatosan romlik.

Ha pedig mindez nem lenne elég, a sorozatos visszaélések és botrányok hatására az európai polgárok az uniós intézményrendszerbe vetett maradék bizalmukat is elvesztették. Egész Európa-szerte érezhető a hangulata annak, hogy elérkezett az idő egy összeurópai szintű konzervatív fordulatra. Nagy megnyugvással tölt el, hogy ennek a történelmi jelentőségű munkának az élén magyar részről Dr. Varga Judit, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, a Fidesz–KDNP 2024-es európai parlamenti listavezetője áll.

„Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom, csak nagyravágyási, túlsúlyra törekvési vetélkedések lesznek egyfelől, másfelől örökös konspirációk” – szólnak Kossuth Lajos intő szavai.

Mint ahogy Elnök Asszony a 2023 novemberében megrendezett IV. EuCET-konferencián felszólalásában fogalmazott: az állampolgárok szabadságának a nemzeti szuverenitás a feltétele, de egyben ez jelenti az európai integráció túlélését is. Az európai parlamenti választások közös konzervatív céljainak legfontosabb eleme, hogy birodalom helyett a szuverén államok erős szövetségére van szükség. Az európai szuverenista erőknek vissza kell vezetniük Európát a józan ész ösvényére, mert az Európai Unió letért eredeti útjáról.

A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) 2016 óta ítéli oda a Szellemi Honvédő Díjat azoknak a civil és közéleti szereplőknek, akik kiemelkedő munkát végeznek nemzeti érdekeink védelme és érvényesítése érdekében. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bejelenthetem, miszerint az alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az idei évben érdemeinek és – különösképpen a magyar nemzeti szuverenitás védelmében tanúsított – kiállásának elismeréseként a Szellemi Honvédő Díj egyik díjazottja Dr. Varga Judit Képviselő Asszony, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, a Fidesz–KDNP 2024-es európai parlamenti listavezetője.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

Címlapkép: civilek.info