Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter, aki a kárpátaljai Ungváron találkozott ukrán kollégájával. Az összejövetel célja elsősorban a magyar-ukrán csúcstalálkozó előkészítése.
Hatalmas médiaérdeklődés mellett kezdődött meg hétfőn az Ungvárhoz közeli Verhovina Hotelben Szijjártó Péter, ukrán hivatali kollégája Dmitro Kuleba és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének sajtótájékoztatója.
Elsőként Dmitro Kuleba szólalt meg. Az ukrán diplomácia vezetője közös érdeknek nevezte a jószomszédi viszony helyreállítását.
Elmondta, hogy a legtöbbet a nemzeti kisebbségek helyzetéről beszéltek, mert ez nem egyszerű kérdés és nagyon régóta téma már, ezért szeretnék mindkét oldalról megfelelően rendezni ezt a vitás kérdést.
Kuleba tudatta: Szijjártó Péter felsorolta azokat a kérdéseket, amelyek pontosítást, kiigazítást igényelnek ebben a vetületben.
Létrehoznak egy operatív munkacsoportot, amelynek tíz napja lesz arra, hogy megoldásokat találjanak a kisebbségi kérdések végleges lezárása céljából, amit kormányközi bizottsági szinten kívánnak rendezni.
Szijjártó Péter elsőként Viktor Mikita kormányzó erőfeszítéseit méltatta a nemzetiségi béke megőrzéséért Kárpátalján. Emlékeztetett arra, hogy a háború kirobbanása után néhány nappal találkozott Csapon, a határon Mikitával, és ott elmondta neki, hogy mindenben segítséget nyújtanak.
A magyar kormány, Magyarország álláspontja következetes: kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
„Elítéljük a háborút és azt szeretnénk, hogy minél előbb béke lenne. Ma délelőtt jártam az ungvári temetőben, ahol leróttam a kegyeletemet az áldozatok előtt. Meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket, ugyanis az emberéletek megmentése csakis kizárólag békével lehetséges” – jelentette ki a miniszter.
Emlékeztetett, Magyarország több mint egymillió menekültet fogadott be Ukrajna irányából, több mint 5 ezer ukrán gyermek jár magyar iskolába. Ukrajnában pedig félmillió családot értek el 20 ukrajnai megyében a magyarországi humanitárius segítségnyújtás által.
Tárgyaltak azokról a kérdésekről, amelyek a kétoldalú viszonyt érintik.
Szijjártó kitért arra, hogy 2015 óta lépésről lépésre születtek olyan jogszabályok, amelyek a magyar kisebbség jogait csorbították. A budapesti külügy irányítója kiemelte: tavaly az ukrán parlament elfogadott egy kisebbségi kerettörvényt amely ezt a negatív spirált megállította.
„De nekünk van egy elvárásunk, ez pedig az hogy a magyar kisebbség visszakapja a 2015 előtti jogokat, nem kérünk sokat. Tizenegy pontban foglaltuk ezeket össze. Köztük az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén” – fogalmazta meg az elvárásokat Szijjártó Péter.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy közös, határon átnyúló infrastrukturális fejlesztések tekintetében is tudtak pozitív eredményeket elérni. Egy karnyújtásnyira vannak, hogy megnyissák a Nagyhódos–Nagypalád határátkelőket, amely tehermentesítheti a meglévő határátkelőket, egy új Tisza-híd építéséről állapodtak meg, további határátkelők fejlesztéséről is tárgyaltak.
A magyar miniszter hangsúlyozta, azzal a céllal érkeztek ide, hogy újra tudják építeni a bizalmi légkört, tettek is lépéseket ez irányba. Mint fogalmazott: „… ám sok dolgunk van ezen a terén, de Magyarország nyitott és kész folytatni a tárgyalásokat.”
Kuleba és Szijjártó után következett Andrij Jermak megszólalása.
Az ukrán elnöki iroda vezetője elárulta, természetesen téma volt az Orbán– Zelenszkij találkozó, közelebb is kerültek ehhez, ami új lapot jelentene a két ország történetében.
Megjegyezte, hogy a helyi magyar közösség képviselőivel is lesz egy találkozója, emlékeztetvén arra, hogy korábban Volodimir Zelenszkij elnök is pozitív kicsengésű megbeszélést folytatott Beregszászon magyar közösségi és egyházi vezetőkkel.
A sajtónyilatkozatok után következhettek az újságírói kérdések. Ezek során szóba került, hogy Magyarország milyen álláspontot képvisel majd az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós hitelcsomag ügyében a február elsejei rendkívüli EU-csúcson?
A kérdésre egyértelmű válasz nem hangzott el, a magyar álláspont Brüsszelben válik véglegessé világossá.
Borítókép: A magyar és ukrán tárgyalódelegáció munkában
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
