A szélsőbalosoknak nem tetszik, hogy Budapesten nem lehet ártatlanokat félholtra verni zavaros eszméik nevében.
Január 26-án este szélsőbaloldali támadás érte a berlini Collegium Hungaricum épületét: #honourless (értsd: becstelenek, tisztességtelenek) feliratot fújtak az intézmény falára, illetve számos ablakát betörték.
A német fővárosban megrongált intézmény a magyar állam által alapított és működtetett kulturális intézet.
Az épület elleni támadást beismerő csoport nyilatkozatában, egyúttal a rongálás indoklásaként az áll, hogy a banda a 2024. január végén német és olasz szélsőbaloldali személyek ellen a 2023 februári budapesti támadások kapcsán induló hazai büntetőper miatt rontott neki az épületnek.
Vagyis azért okoztak kárt a magyar állam tulajdonában, mert eljárás indult eszmetársaik ellen egy ártatlan budapesti férfi félholtra verése ügyében.
Másrészt, a közlemény szerint így tiltakoztak a Német-Magyar Baráti Társaságnál 2023 októberében, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter részvételével megrendezett beszélgetésen a magyar migrációs politikát érintően elhangzottakkal szemben.
Úgy tűnik, a nyugat-európai szélsőbaloldal támadás alá vette a magyar háttérrel rendelkező intézményeket, csak azért, mert a magyar kormány nem engedi, hogy olyan állapotok uralkodjanak hazánkban, mint Nyugat-Európa progresszív régióiban.
Ismert: 2023 februárjában a Kitörés-túra alkalmából hazánkba érkezett német, olasz és görög nemzetiségű antifák, több támadást is végrehajtottak Budapesten „szélsőjobboldalinak kinéző”, valójában békés járókelők ellen. A viperával felszerelkezett, símaszkos banda félholtra vert egy 40 év körüli férfit a XI. kerületben. A támadásról készült felvételt látva minimum arányos (és egyben törvényes) az a bánásmód, amit kifogásolnak az olasz vádlott elvbarátai.
„A nemzetközi lejárató kampányok, a hatóságok megfélemlítése és a vélhetően küszöbön álló kiadatások esetében nem nézhetjük tétlenül, hanem aktívan be kell avatkoznunk a történésekbe.
Nem elég csak a nácikat és struktúráikat támadni; a jobboldali agytrösztök és a média által az állítólagosan felsőbbrendű európai kultúra elfogadása szintén legitim célpontok” – fenyegettek a szélsőbaloldali támadók nyilatkozatukban.
De kik is azok az antifák?
Az antifák szó az antifasiszta jelzőből rövidült és magában foglalja az antirasszizmust is. Ők képviselik a az erőszakos politikai aktivistacsoportok szélsőbaloldali válfaját.
A mozgalom Németországból indult útjára, ahol a mai napig sokszor kegyetlenül lépnek fel az általuk neonácinak tartott csoportok és személyek ellen. A mozgalom az utóbbi években több másik országban is terjed, így az Egyesült Államokban, de már Magyarországon is felütötte a fejét.
Az antifa alatt egyébként nem egy nagy szervezetet, hanem több, egymással lazább-szorosabb szövetségben álló, de esetenként egymással is konfliktusban álló csoportot értünk. Ugyanakkor egységes fogalma nincs, politikai oldaltól függetlenül mindenki mást ért alatta, sőt egyesek szerint nem is léteznek.
A mozgalomra sajátosan jellemző „harcmodor” miatt a szó mostanra egyfajta bűnelkövetési módszert is jelöl, ez történt a Collegium Hungaricum épületénél is.
A cél érdekében gyakorlatilag minden eszköz megengedett számukra, így a törvényt élesen megsértő, erőszakos akciók is, önmagukra pedig az alkotmányos rend felett álló személyekként tekintenek.
Borítókép: Így „érvel” az antifa
Forrás: Mandiner
