Genetikailag is elkülönül a csernobili farkaspopuláció a világ más részein élő fajtársaktól.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok körében egy szokatlan mutáció jelent meg és terjedt el, így genetikailag elkülönülnek a világ más részein élő farkaspopulációktól. Az új génmutáció védelmet nyújt a rák ellen, ami növeli az erősen sugárfertőzött területen élő állatok túlélési esélyét.

A felfedezés a humán rákkutatásra is hatással lehet.

Az 1986-os nukleáris katasztrófát követően az emberek elhagyták Csernobil környékét, így a természet idővel visszahódította az elnéptelenedett térséget. Mivel a civilizációs hatások többé nem érvényesültek, az élővilágot semmi sem háborgatta, az állatok egyedszáma drasztikusan megnőtt, a biológiai sokféleség pedig azóta is virágzik.

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor azt a tényt, hogy a terület továbbra is erősen sugárfertőzött, és még egy hosszú ideig az is marad. Emiatt az itt élő szervezeteknek alkalmazkodniuk kellett az extrém körülményekhez.

Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa már tíz éve tanulmányozza a csernobili farkasokat. 2014-ben Love és kollégái az elzárt zónába mentek, és vérmintákat vettek az ott élő farkasoktól, hogy megértsék, miként reagál az állatok szervezete a rákkeltő sugárzásra. Néhányukra nyomkövető nyakörvet helyeztek a szakemberek, hogy a farkasok tartózkodási helyéről, és ezáltal sugárzásnak való kitettségéről információkat szerezzenek.

Valós idejű méréseket kapunk arról, hogy hol vannak és mennyi sugárzásnak vannak kitéve – mondta Love a kiadott közleményben.

A vizsgálat kimutatta, hogy az elzárt zónában élő farkasok egész életük során naponta több mint 11,28 millirem sugárzásnak vannak kitéve ez több mint hatszorosa az emberi dolgozókra vonatkozó törvényes határértéknek.

Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a sugárzás hatására a farkasok immunrendszere megváltozott, hasonlóan a rák miatt sugárkezelésen átesett betegekéhez.

A genetikai elemzés továbbá arra utal, hogy a farkasok génállományának egyes részei bizonyos ellenálló képességet fejlesztettek ki a rák ellen. A tudósok hasonló eredményre jutottak, amikor korábban kóbor csernobili kutyák génállományát vizsgálták; akkor kiderült, hogy a tiltott zónában élő ebek genetikailag különböznek a világ más tájain élő kutyáktól.

Az új felfedezés az emberi egészségre is hatással lehet.

Love reméli, hogy az eredményeket felhasználva azonosítani tudja azokat a védő mutációkat, amelyek növelik az emberek túlélési esélyeit egyes rákfajtákkal szemben.

Sajnos az ígéretes kísérleteket megakasztotta a világjárvány és a háború, így nem tudni, mikor térhetnek vissza a tudósok az elzárt zónába, hogy folytathassák kutatásaikat.

Origo.hu

Borítókép: A fákkal és gazzal benőtt, elhagyatott Pripjaty városa 2009-ben, jobbra a háttérben a csernobili erőmű és a szarkofág
Forrás: Matti Paavonen/commons.wikimedia.org