Orbán Viktor az évértékelőjében hosszan méltatta Novák Katalint, aki szerinte nagyon jó köztársasági elnök volt, a távozása ugyanakkor helyes volt, de nagy veszteség Magyarország számára.

Ennek pedig az az oka, hogy a kegyelmi döntését az ország többsége nem fogadta el. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kegyelmi határozata megbontotta a nemzeti egységet, azt ő helyreállítani már nem tudta.

A kibillent egyensúlyt helyreállítani, a család- és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újraegyesíteni csak új elnök hivatalba lépésével lehet.

Ezt követően beszélt Varga Judit távozásáról is, aki a hagyományoknak megfelelően ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését, lemondása szükséges, de igazságtalan volt. A miniszterelnök azt mondta, jó lenne, ha lenne időgép, vissza lehetne menni az időben, de nincs ilyen szerkezet.

„Jó emberek is hoznak rossz döntéseket” – fogalmazott –

„a kormányra vár a feladat, hogy az erkölcsi rendet helyreállítsa, a kialakult helyzetet jogilag is orvosolja”.

A miniszterelnök Novák és Varga munkáját „zaklatott szívvel” bár, de megköszöni. S kijelentette, a két távozó női politikusban több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve.

Ha már beütött a baj, legalább annyi haszna legyen, hogy tanuljunk belőle, folytatta a miniszterelnök, aki emlékeztetett hogy milyen kockázatokkal kell szembenézni ma: a nemzetállamok függetlensége, szuverenitása áll a pénzügyi erőközpontok célkeresztjében.

Értékes tapasztalatnak nevezte, hogy az ökölvívás szabályai hasznosabbak a politikában, mint a baletté. „A politikában mindig csak egy ütésre vagy a padlótól. Ezért csak a gondos mérlegelés és körültekintés segíthet” – fogalmazott.

A modern politika vastörvénye Orbán szerint az alázat. „A nemzetszolgálat személyes alázatot is követel. Tudnod kell, akármilyen magasan is vagy, egyedül soha nem lehetsz elég okos, nincs védett hely. Még a legmagasabb hivatalban is lehet hibázni.”

A gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni, folytatta Orbán, aki jogszabályok kiegészítéséről beszélt „az alkotmánytól a miniszteri rendeletig”.

Hozzátette: az áldozatok kálváriája kötelezi őket arra, hogy törvénycsomagot nyújtsanak be. A gyermekvédelmi intézmények vezetését, működését, az ott dolgozók lehetőségeit is jobban szabályoznák. A miniszterelnök odaszúrt az ellenzéknek is: mint mondta, „a képmutató baloldal majd ott vitézkedhet”.

A feladatok 2024-ben sem lesznek könnyűek vagy egyszerűek, folytatta Orbán Viktor, felidézce, hogy 2019 volt az utolsó békeév, aztán jött a covid és az orosz-ukrán háború. Ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és embert próbáló nyomás alatt dolgozni minden magyar családnak, hangzott el. „Ez mindenkit megvisel, egyénenként, családonként és nemzetként is. Ötödik éve minden család keményen dolgozik, hogy megvédhessék, amiért keményen dolgoztak: a legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni, sosem dolgoztak ennyien. Az 1 millió új munkahely megteremtésén túl vagyunk” – értékelt Orbán.

A kormányfő úgy folytatta, hogy a bár foglalkoztatási ráta 75 százalékos, de el akarják érni a 85 százalékot is. Szerinte  még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, és minden évben többen jönnek haza, mint ahányan elmennek vendégmunkásnak.

A miniszterelnök köszönetet mondott, és megtapsoltatta a közönséggel Varga Mihályt, Szijjártó Pétert és Nagy Mártont, akik a gazdaság fejlesztésében szereztek elévülhetetlen érdemeket az elmúlt években.

Az infláció kapcsán azonban a miniszterelnök odaszúrt a jegybanknak. Kijelentette: az inflációt a jegybank segítségére sietve sikerült a rekord magas 25 százalékról 4 százalék alá szorítani, a költségvetési hiányt csökkenő pályára állítani és a minimálbért növelni.

Ennek nyomán kijelentette: A 2023-as, extra nehéz évből sikerült ép bőrrel kikecmeregni. Bár ez szép dolog, azért az ember ennél többet vár az élettől. „A futballban sem az győz, akinek több védése van, hanem aki több gólt lő” – hozott sportbeli hasonlatot Orbán.

Orbán szerint miután a kormány visszatalált „a 2019-ben kényszerűségből elhagyott kocsiútra”, azt is figyelembe kell venni, hogy közben a világ is sokat változott.

„A magyar politika stabilitása világszerte ismert és elismert: kétharmadunk van a parlamentben, a kormány is egységes, mert a Fidesz–KDNP bajtársi kapcsolat, nem csupán koalíció”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a zöldenergia berúgta az ajtót, Magyarország pedig gyorsan tud ehhez majd igazodni. A kormány terve ehhez, hogy megépítik Paks II.-t, fejlesztik Paks I.-et, és „szélsebesen felépítik a kisebb-nagyobb naperőműveket”.

A kormányfő szerint a zöld átállással két legyet üthetünk egy csapásra: élhető lesz az országunk és kiszabadulhatunk az energiafüggésből is.

Orbán odaszúrt a baloldalnak is: mint mondta, alig hiszi, hogy a dollárbaloldal a két szép szemük miatt kapná a pénzt.

„Hogy ők is megértsék: éberség, elvtársak” – mondta a miniszterelnök a közönség nagy derültségére.

Szó esett a svéd NATO-csatlakozásról is: Orbán elmondta, a vita a lezáráshoz közeledik, és a parlament a tavaszi ülésszakán megszavazhatja a skandinávok csatlakozását a szövetséghez.

A lengyel választás éjszakáján a Kelly hősei jutott Orbán eszébe. A miniszterelnök kijelentette: azt a kelepcét kell elkerülnünk, mint az abban a minden oldalról támadott szereplőknek. Orbán elmondta, hogy a tavaszi ülésszak kezdetén ratifikálhatják a svéd NATO-csatlakozást. 2023 az EU kudarcainak éve volt, és ez lehúz, visszaránt, ólomsúlyt helyez a mi lábunkra is – mondta Orbán, aki szerint az egymillió dolláros kérdés, hogy lehetünk-e sikeresek, ha a Nyugat nem az.

De ennek ellenére a miniszterelnök leszögezte: Magyarország természetes létközege az EU, ahová kereken 20 éve csatlakoztunk. A kormányfő a magyar-EU viszonyra egy afrikai mondást hozott hasonlatként: „Ismerd ki a fát, mielőtt nekitámaszkodsz”. Szerinte húsz évnyi uniós lét után most az a kérdés, ennek a fának neki lehet-e támaszkodni.

„Brüsszelből egyre csak a baj zúdul be hozzánk”

– folytatta Orbán. A háborúra rátérve kijelentette: Brüsszel ukrán stratégiája megbukott, hiába mondta a magyar kormány már az elején, hogy ez a háború két szláv ország háborúja, Brüsszel szinte belevetette magát a háborúba.

Mi viszont nem hagyjuk magunkat belerángatni a háborúba, nem fogunk fegyvert szállítani, akkor sem, ha vannak nagyhatalmak, amelyeknek ez nem tetszik, folytatta a miniszterelnök.

„Úgy is mondhatnánk, hogy a brüsszeli válságkezelés klasszikus. Amerikának klassz, a többieknek kuss”

– mondta szintén a közönség nagy derültségére Orbán.

A nyomásgyakorlás olyan szintre érkezett szerinte, hogy a nagykövetek a parlamentbe járnak ellenőrizni, jól viselkedik-e a dollárbaloldal. Ez nem jó taktika, tette hozzá. „Nekünk volt elég időnk, hogy megtanuljuk, hogyan kezeljük a nyomást. Olyanok vagyunk, mint a presszógép. Nagy nyomás kell ahhoz, hogy a legjobbat préseljük ki magunkból” – mondta Orbán, aki szót ejtett az ukránoknak nyújtott uniós hitelről is.

„Nem babra megy a játék, bele fogunk gebedni, és rámehet az egész kontinens. Ezért berzenkedünk attól, hogy újra meg újra közösen vegyünk fel hitelt a többi tagállammal. Ha az ember megosztja a másikkal a perselyét, abból semmi jó nem származhat”

– mondta a miniszterelnök.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2024. február 17-én.
MTI/Koszticsák Szilárd