Választási nagyüzem előtt állunk. Nekünk természetesen a helyhatósági és Európai Uniós voksolás számít a legfontosabbnak, de legalább ennyire érdekeltek vagyunk az amerikai elnökválasztás eredményében is.

Erről is szólt az évadnyitó Civil Akadémia, melynek két vendége Csizmadia László, a CÖF-CÖKA alapító elnöke és Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a civil szervezet szóvivője szóba hozta az orosz-ukrán háború kérdését is.

Csizmadia László:

• A magyarok többsége – ezt megmutatta az előző országgyűlési választás eredménye – az eszmeiség szempontjából már letette a voksát és az általuk támogatott úton robogunk tovább, miközben vannak olyan alapelveink, amik mellett ki kell tartanunk, amikért harcolnunk kell. Ezért is fontos az Uniós választás, de ősszel jön az amerikai elnökválasztás is, mindkettő komolyan befolyásolhatja a jövőnket. Meg kell különböztetnünk a politikai és gazdasági szempontot, mint ahogy azt az alapító atyák is tudták.

Nyilvánvaló, hogy az életünket közvetlenül a gazdasági oldal érinti jobban. Ami a politikai kérdéseket illeti – amelyek persze hatnak a gazdaságra is –, a legfontosabb a béke, rögtön utána pedig az illegális migráció. Ha ezekben a kérdésekkel nem tudunk megbirkózni mi, választópolgárok, akkor nagy hibát követünk el Európában, de láthatóan ugyanez a helyzet Amerikában is. Most már nem egypólusú a világ, Amerika sem képes a jövőben a világ csendőreként fellépni, nem bírják erővel, nem bírják gazdasággal és szellemiségben se bírják, főképpen, ha megnézzük Biden elnök tévelygéseit és tévedéseit.

Amellett, hogy az idős kort tiszteljük, igencsak elgondolkodtató ez a helyzet.

• Ami Európát illeti, eljön június kilencedike, amikor néhány dologról a szavazatunkkal is véleményt mondunk. Például arról, hogy kiállunk a béketeremtés mellett. Többé nem csapódhatunk nagyhatalmakhoz, mert amikor megtettük, mindig mi voltunk a vesztesek. Ez óriási tanulság. A Fidesz-KDNP kormány politikája a béke megteremtését szorgalmazza, a béke kérdésében pedig nem lehet meghátrálni.

Nem igaz, hogy az agresszor Oroszország és a megtámadott Ukrajna között a háború a végtelenségig kell tartson.

• A háború csak a nagyhatalmakat szolgálja. mert el kell adni a fegyvereket, új gyárakat kell nyitni, óriási fegyverkezésbe kell kezdeni. Azt, hogy a háború gazdasági haszonnal jár az USA részére, maga az amerikai külügyminiszter is bevallotta, amikor közölte, hogy amit beinvesztálnak Ukrajnába, annak a 90 százaléka visszajön Amerikába.

Szerintem  a háborúnak már most vesztese Ukrajna, az ukrán és sajnos az ott élő magyar emberek, akiket besoroznak, a golyó pedig nem válogat nemzetiség szerint. Ráadásul az egész ország is veszít.

Talán Orbán Viktor mondta, hogy Ukrajna tulajdonképpen már nincs. Egyharmadát elfoglalták az oroszok, a többit az amerikaiak felvásárolták, az országot eladósították, 60 évig vagy még tovább is nyöghetik a törlesztést, méghozzá nyomorúságos körülmények között.

Ezért is nemet kell mondanunk a háborúra és erre jó alkalom a nyári választás.

Olyan emberek, akik háborúpártiak, emellett helytartói akarnak lenni egy olyan Európának, ahol az USA föderális rendszert kíván megvalósítani, azok nekünk elfogadhatatlanok. Amerikának nem ment a dolog Vietnámban, nem ment Afganisztánban, nem ment Afrikában, hát a most még gazdaságilag viszonylag erős Európát próbálják elfoglalni. Ezt nem hagyhatjuk, olyan embereket nem szabad küldeni az Európai Unióba, akik már hitet tettek a háború és a föderális Unió mellett.

• A másik fontos kérdés az illegális migráció. Sikerült ingyen hadsereget benyomniuk Európába. Ezt is jól kitalálták, mert ezzel az ingyen hadsereggel kialakultak a no-go zónák, létrejött a kettős társadalom lehetősége és még amerikai vér sem folyt. Persze 56-ban sem, csak hitegettek minket, és hagyták, hogy a győzelem esélye nélkül magyar vér folyjon.

Az Európai Unió mainstream vezetését sem érdekli a tagországok sorsa, ezt jól mutatja az ukrán élelmiszerek ügye is. És mi történik? Tönkremegy a mezőgazdaság.

Ez egyszerűen kútmérgezés, mert az Ukrajnából beérkező élelmiszerek tiltott vegyszereket tartalmaznak, génmódosítottak és mert semmilyen európai szabály nem vonatkozik rájuk, jóval olcsóbbak, azaz megölik az európai mezőgazdaságot. De ez nem érdekli az Európai Uniót. Vegyük tehát elő a józan eszünket, zavarjuk el azokat, akik ezt a politikát szolgálják, akik júdáspénzért elárulták és folyamatosan elárulják a magyar hazát.

Ifj. Lomnici Zoltán:

• Egy nemzet, egy ország nagyságát a gazdasági potenciál, a szellemi potenciál és a katonai potenciál határozza meg, és ebből a szempontból azt kell mondanunk, hogy a 20. század egyértelmű nyertese az Egyesült Államok, de az, hogy a 21. századot ki fogja megnyerni, az még nyitott kérdés. Orbán Viktor miniszterelnök úr Tusványoson arról beszélt, hogy

két Nap van az égen, ez pedig annak tulajdonítható, hogy bizonyos számok tekintetében már behozta Kína az Egyesült Államokat.

• Ami a régiónkat illeti, óriási tragédia, ami Lengyelországban történt. Mert bár győzött a demokrácia – hát mi más győzött volna, hogyha egy brüsszeli erő kerekedik felül? –, de az a helyzet, hogy a régió ennek a győzelemnek súlyos vesztese lesz, hiszen a V4 együttműködése gazdasági, szellemi, sőt akár katonai szempontból is fontos volna. Ennek az úgynevezett nyugati világnak a túlélése csak a korrekt partneri kapcsolatok mentén képzelhető el, legyen szó katonai, gazdasági, vagy éppen szellemi együttműködésről.

Hadd soroljam ide a diplomáciai együttműködést is, ami nem működik. Van ez a David Pressman nevű nagykövet, aki széder estre hívta meg Gyöngyösi Mártont.

Ízlés kérdése, ki hogyan ítéli meg ezt a kedves antipatikus, antiszemita fiatalembert, aki 2012-ben még listázni akarta az izraeli állampolgársággal rendelkező képviselőket, de megjavult, úgyhogy Pressman szerint megérdemli az újrakezdést.

Majd kiderül, hogy egy 2020-as levelezésben  cionista bérencek bélyegezte a magyar miniszterelnököt. A nagykövet úr két hibát is elkövetett. Az egyik az, hogy Gyöngyösi Márton szerecsenmosdatása után nem kért bocsánatot, a másik pedig, hogy megint lenácizott egy nemzetet. Amikor azt láttam, hogy van Amerikában, a liberális demokrácia fellegvárában Klaus Barbie hagyományőrző egyesület, akkor azért sejtettem, hogy nem a Mattel baba figurájának van köze ehhez a dologhoz, hanem sokkal inkább egy tömeggyilkosnak.

És amikor most már a huszonhatezredik blockbuster sorozatban vagy filmben látszom az Árja Testvériség nevű, az amerikai börtönöket uraló csoportnak a bemutatását, holott az ilyen típusú csoportokat szégyellni kellene, nem pedig dicsekedni velük, akkor azt kell mondjam, hogy valami

nagyon-nagyon ferde elképzelése van az amerikai demokratáknak arról, mi a tisztesség, mi a korrektség, mi az emberi méltóság és tegyük hozzá, hogyan kell egy diplomatának viselkednie.

Egyébként a vonatkozó bécsi egyezmény előírja, tehát nem csak úgy megemlíti, egyenesen előírja a diplomatának, hogy tiszteletben tartsa annak az országnak a normáit, ahova delegálják, de valahogy ez elkerülte eddig Pressman nagykövet úr figyelmét.

• Elgondolkodtató az is, hogy milyen makacsul ragaszkodnak egyesek a hatalomhoz. Az idős kort mélységes tisztelettel szemlélem, de ha valaki a világ vezető hatalmának az első embere, hát vannak szempontok, amik felülírják azt, hogy önmagában tiszteljük Joe Bidenben az idős embert.

Egy súlyos demenciával küzdő, magáról nem tudó, lehet, hogy lassan már magáról gondoskodni sem képes embert megtartani a hatalomban, ez súlyos hiba.

Távol álljon tőlem az orosz elnök méltatása, de a Tucker Carlson interjú után össze lehet mérni Vlagyimir Putyin és Joe Biden szellemi állapotát. Putyin elgondolkodtató válaszokat adott néhány kérdésre, erre hogyan reagál az Európai Unió? Tiltsuk ki Carlsont Európából. Ez a toleráns liberálisok megoldása. Erre tényleg nem tudok mit mondani, nekem úgy kezd elegem lenni ezekből a liberális demokratáktól, hogy elmondani sem tudom.

• Visszakanyarodva a béke kérdéséhez, egy végletekig kifacsart állam utolsó pillanatait láthatnánk, hogyha nem lenne lélegeztetőgépen Ukrajna. Ez a helyzet a népnek okoz elképesztő szenvedést. Igaz ez mindkét oldalra nézvést, és aki kezdte, azé az igazi felelősség, de annak is nagy a bűne, aki benne tartja a már tetszhalott állapotban lévő államot és nemzetet a háborúban.

Ott is megvan a felelősség, pláne, amikor Antony Blinken külügyminiszter szemrebbenés nélkül mondja, hogy az ukrán segély az valójában megtérül. Vagy amit a CIA igazgatója mondott, hogy: némi pénzráfordítás, de ehhez képest sokkal nagyobb geopolitikai megtérülés, amit Ukrajnával csinálunk.

Hát hogy lehet emberekre így gondolni? Hogyha valaki marhákkal és vágóhíddal példálózik, akkor is elborzadunk, de hát emberi lényekkel kapcsolatban nem lehet így beszélni.

• Nem szeretem egy picit se a demokratákat, Gyuri bácsit vagy Bident, de Amerikában még mindig maradt szellemi tőke, tudás vagy gyakorlat, amiből lehet meríteni. A másik nagy remény Donald Trump. November 5-én, kedden lesz egy választás, már vágjuk a centit, mert

ha Trump valóban visszatér a Fehér Házba, akkor radikális változások jönnek és azok a gyermekbetegségek, amelyekben szenvedett az első elnöksége idején, azok bizonyosan eltűnnek.

Van egy Heritage Foundation nevű igen jelentős agytröszt Amerikában, amely most felsorakozott Trump mögött, tehát ma már úgy indul csatába, hogy azok a zsebei is tele vannak munícióval, amelyek üresek voltak még 2016-ban. Embert annyi meghurcoltatás az újkori Amerika történetében nem ért, mint Donald Trumpot, de, hogy egy bibliai szövegrészt idézzek:

akit megaláznak, az felmagasztaltatik.

Bízzunk ebben és várjuk Trump elnök úr visszatérését!

Kiemelt kép: cilvilek.info