Talpra, magyar! névvel most mozgalmat és politikai közösséget indít, később pedig pártot is fog alapítani, ezek segítségével pedig új hazát akar építeni a világ összes magyarjának. Csak remélni merem, ezt nem egy égő csipkebokor tanácsolta neki a Szabadság téren. Ambrózy Áron írása.
Az előjelek ideálisak voltak: rengetegen visszajeleztek a Facebookon és a Medián is Bajnai Gordon üstökösének ívét mérte Magyar Péternek biztatásképpen. Még az idő is kellemes volt, ezért a kalandra vágyó fővárosi ellenzékiek meglehetősen szép számban jelentek meg a legújabb ellenzéki messiás zászlóbontásán. A kezdés ígéretesnek tűnt, de rém unalmas és közhelyes lett a végeredmény.
Persze a becsapás fontosabb dolog annál, hogy másra bízzuk – gondolhatta Magyar Péter, ezért a DK-tól és a morzsalékpártoktól kölcsönkapott lájkokra színpadot ácsolt március 15-én, hogy ott megjelenjen a hívei előtt. Ő megjelent, de a hívei is, bár a Medián kreatív módszertanával kimutatott 13 százalék azért nem kanyargott a pesti utcákon.
A posztjait lájkoló tömegek nem maradtak távol, elvégre – az oroszokkal való háborúzással ellentétben – munkaszüneti napokon a kormány szapulását élőben, nem otthonról, a fotelből hallgatni kifejezetten szórakoztató program.
Az egykori NER-kegyeltnek a legnagyobb gyengéje (az irritálóan osztályvezető-helyettes ábrázatán és öltözködésén túl), hogy képtelen bármi izgalmasat megfogalmazni. Állítólag nagy titkok tudója, olyan titkok lapulnak a homloka mögött, amitől összeomlik azonnal a NER, amint fényt kapnak. De a titkok tovább lapulnak, odabújtak Horváth András NAV-ellenőr zöld dossziéjának tartalma mellé, alattuk pedig Gyurcsány Ferenc svájci bankinformációi fekszenek Orbán elkerülhetetlen bukásának mámorától kiterülve.
Persze annyit azért mindig spojlerezik belpest legújabb megváltója, hogy volt valahol, ahol találkozott valakikkel, akikkel beszélt valamiről, és Gulyás Gergely ettől ma nem alszik jól, a NER pedig recseg-ropog. De majd most!
A nagyhatásúnak szánt rendezvény nem okozott túl sok meglepetést. A körítés az ilyenkor megszokott volt, csinos színpad, uniós, de főképpen magyar zászlók, valamint pár ezer ember várta, hogy végre bemutat Magyar Péter egy csodát: a NER-t Európává változtatja, miközben kék felhőkön sétál. Ebből az lett, hogy kazettáról lejátszották Varga Miklós dalát Európáról, aki akkoriban még gyönyörű nő volt, nem pedig egy epilepsziás törpe férfi, és erre valaki ráénekelt. Aztán jött a szakmájára nézve magyar anya, aki közhelyeket sorolt a nyomoráról és csalódásairól, majd lelkesen bejelentette, hogy mindjárt érkezik Magyar Péter. Helyette két színész lépett a mikrofonok elé, akik Magyar Péter cselekedeteiről olvastak fel rajongói leveleket.
A levelek több, tévés távgyógyítás mintájára elkövetett csodatételről számoltak be, többen pedig simán csak jobban lettek, amikor meglátták a Facebookon Magyar Péter fotóit és üzeneteit.
Ez eddig megkapóan hasonlított az egyel korábbi messiás, Márki-Zay Péter happeningjeire. Még az is kiszámítható volt, hogy némi dalolás után Nagy Ervin lépett a színpadra, hogy elüvöltse az ellenzéki körökben talpra magyarként ismert Nemzeti dalt. Elüvöltötte. Aztán újra zene jött, mert valamivel mégis csak ki kell tölteni a híres ember és a megváltó közötti időt, hogy kijöjjön egy rendes, másfél órás tüntetés. A politikai szinkretizmus jegyében ezúttal István király rockoperája került elő.
Ő AZ, A MESSIÁS
Pacsi jár, mivel azzal indított, hogy a ráaggatott jelzőket mind kiírta a ledfalra: focistafeleség, messiás-komplexusos, kétségbeesett és jelentéktelen. Letagadni úgyse tudná egyiket sem, ez a rideg valóság, ezért, ahogy az önfejlesztő kézikönyvek tanácsolják, megpróbál erőt kovácsolni belőlük. Ez annyira ügyes volt, hogy rögtön utána megpróbálta halálra untatni a hallgatóságot egy béna, színes zsírkrétákkal rajzolt történelmi tablóval, ami a márciusi ifjaktól indult és a semmibe tartott. (Itt egy rész kimaradt, mivel az Önök botcsinálta krónikásának be kellett üzemelnie a kávégépet, megrettenve a feladat nagyságától, hogy ezt végig kell nézni.) Egy bravúrt azért bemutatott ebben a szekvenciában is az ifjú titán: egy mondatba fűzte az ellenzék és a kormányzó párt hívószavait, az Európát és a szuverenitást.
Hatásos, az embernek azonnal kedve támadt a DKFideszre és a MomentumKDNP-re szavazni. A Medián biztos mind a két formációnak képes lenne kimutatnia 80-120 százalékokat.
A kötelező gyakorlat után jött az, amiért összegyűlt a tömeg, a rogánozás és a NER-ezés, valamint az ellenzék leváltása. Ez a rész meglehetősen petyhüdtre sikeredett, de ez nyilván szakmai ártalom, egy találomra megnyitott fogalmazás a Telexen vagy a 444-en pont ugyanezeket tartalmazza, az indulatos színezések forrása pedig Puzsér Róbert. Akit érdekelnek a részletek, megtalálja az interneteken.
VÁRATLAN FORDULATOK
Magyar Péter nemcsak a NER szociográfiájával foglalkozott, hanem ígéreteket is tett, hogy mit fog majd csinálni, ha kormányra kerül. Teljesen új, még sosem hallott ajánlatot tett a hallgatóságának: bevezeti az európai ügyészséget és leváltja Polt Pétert. Ja, emellett hazahozza a külföldre szakadt milliókat, hogy ne öregedjen el az ország és néptelenedjen el a vidék. (Ásít.) Emellett pedig olyan családpolitikát tervez, amiben jó dolgok vannak, nem pedig rossz dolgok, eszköze pedig az optimalizálása a kiszámíthatóságnak. Vagy valami ilyesmi. (Ásít.)
Oktatásegészségügy is előkerült, Magyar meglátása szerint jó dolgokra van szükség a rossz dolgok helyett, továbbá párbeszédre, reformra, nem pedig propagandára. (Ásít, ásít, ásít.) A jól bevált külföldi példák említésekor és a lexikális tudás meg a leckeírás korholásakor e sorok szerzőjének az jutott eszébe, hogy egy focimeccsen ilyenkor szoktunk elkezdeni kurvagyengézni.
A vicces az, hogy mintha Magyar Péter is unta volna magát, de lehet, csak én próbálom mentegetni a fiatalembert. Mert ha ezt komolyan gondolta, akkor súlyos bajok vannak.
KISZENVEDVE A VÉGÉT
Összességében az derült ki, hogy Magyar Péter univerzális válaszokat kínál az eldöntendő kérdésekre, a legkisebb közös többszörösének, amivel egyszerre szólít meg mindenkit is, a semmitmondást választotta. A propagandával meg úgy veszi fel a harcot, hogy halálra untatja őket. Ravasz. A szerkesztőségben valószínűleg sorsolni fogunk, és aki a legrövidebbet húzza, annak kell majd követnie Magyar Péter pályaívét. Részvétem, kolléga! Én ebben többet nem veszek részt.
Ja, még annyi, hogy Talpra, magyar! névvel most mozgalmat és politikai közösséget indít, később pedig pártot is fog alapítani, ezek segítségével pedig új hazát akar építeni a világ összes magyarjának. Csak remélni merem, ezt nem egy égő csipkebokor tanácsolta neki a Szabadság téren.
Kiemelt kép: Papajcsik Péter / Index
