Horváth József biztonságpolitikai szakértő volt a Civil Akadémia legutóbbi vendége, ahol sorsdöntő választásokról beszélt.

Sorsdöntő választások sorozata előtt állunk, áll a világ. Az első, az orosz elnökválasztás ugyan lefutott, de azzal kapcsolatban meg a nemzetközi sajtó és a háborúpárti politikusok azt emlegetik, nem „tiszta” voksoláson nyert Putyin. Jönnek az uniós választások novemberben pedig az USA-ban választanak elnököt. A Civil Akadémia vendégeként Horváth József biztonságpolitikai szakértő ezekről az eseményekről is beszélt.

Haladjunk időrendben, kezdjük Oroszországgal. Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta állandóan azt halljuk, hogy a nyugat célja Putyin elnök eltávolítása,  Oroszország demokratizálása – magyarul meggyengítése, illetve adott esetben még a felosztása is, ásványkincs vagyonának a nemzetközi tőke számára hozzáférhetővé tétele. Közben vicces hírek is terjednek. Tudjuk, ugye, hogy ha azt olvassuk, hogy „brit tudósok megállapították”, akkor nem éppen hitelt érdemlő megállapításokról van szó. Nos, a tudósok helyett most a brit titkosszolgálat szerepel a tréfában, rájuk osztották a méltatlan szerepet.

Nem is értem, miért vállalták, de a háború kirobbanása óta ilyen nevetséges állításokat hirdetnek, hogy Putyin elnök halálos beteg, vagy már meg is halt, vagy éppenséggel megőrült és most gyerekek vérét issza reggelenként.

A harcok állása

Erről persze mindenki hazudik, de Putyin elnökkel kapcsolatban ez fokozottan igaz. Az orosz elnök helyzete 2022-ben, a harcok kezdetekor sem volt rossz, de azóta tovább erősödött, mint azt a választási eredmény is mutatja.

Rögtön tegyük hozzá, hogy ehhez az erősödéshez az Európai Unió jelentős mértékben hozzájárult, különösen is a németek. Amikor úgy döntöttek, hogy Leopard harckocsikat küldenek Ukrajnának, olyan ütőkártyát adtak Putyin elnök kezébe, amit ő azonnal ki is játszott. Kiállt és azt mondta, éppen úgy, ahogy nagyapáink tették, most nekünk is a német kereszttel megjelölt harckocsik ellen kell harcolnunk. Ezt az üzenetet még a Szibéria legeldugottabb falvában élő muzsik is érti. Hiszen amikor az ő nagyapja Sztálingrádnál harcolt, akkor is ilyen tankok jöttek, csak éppen nem Leopárdnak, hanem Tigrisnek hívták azokat. A kommunikáció nagyon egyszerű, ezek a nyugati fegyverek azt bizonyítják, hogy minket támadnak, ha pedig az oroszokat szorongatják, ez összehozza és nem eltávolítja egymástól az embereket.

Az európaiak nem értik az oroszok gondolkodását. Az orosz ember számára az, hogy holnaptól nem vehet mondjuk francia vagy német mosógépet, nem jelent megrázkódtatást.

Majd vesz kínait meg indiait, amelyik lehet, hogy már tudja ugyanazt,mint egy nyugati gyártmány. Azt se feledjük, hogy az oroszok komolyan fel is készültek erre a. támadásra, például az élelmiszer ellátásban. Oroszország évtizedekig, még a szovjet korszakban is kanadai és amerikai búzára volt utalva, most pedig a világ egyik legnagyobb exportőrévé vált, szép csendesen, észrevétlenül. Mindezek ismeretében nem lehet csodálkozni Putyin elsöprő győzelmén.

Uniós választás

Hát ez már  sokkal nehezebb, és a mi számunkra sokkal fontosabb  kérdés.

Ami most zajlik, hogy Magyarországot időről időre próbálják a szőnyeg szélére állítani, mint a rossz diákot. Küldd be fiam az anyukádat és addig nem kapsz ebédet, amíg nem leszel jó kisfiú. És addig azt a húszmilliárd eurót sem kapod meg. A lengyelek hasonló cipőben jártak mindaddig, míg meg „nem értették meg az idők szavát” és nem szavaztak jól. Most már jó gyerekek, viszont látjuk azt is, hogy mi történik Lengyelországon belül. Magyarország számára most az a fontos, hogy az országon belül legyen rend, legyen rend az emberek fejében is, mert ez a szavazás most sokkal fontosabb, mint az előző uniós választások voltak. Csak így tudjuk az érdekeinket megjeleníteni és valamilyen szinten legalább harcolni az érdekeinkért, nem feltett kézzel alávetni magunkat a mainstream akaratának. Az én szememben ez már az is győzelem, hogy harcolhat az ember.

Amerika

Furcsa, kellemes érzés, hogy a magyar miniszterelnök kint járt az Egyesült Államokban és Donald Trumppal tárgyalt. Valamilyen történelmi igazságtételt érzünk, hogy Magyarországot súlyának megfelelően kezelik, mert ugyan csak tízmillióan vagyunk a határainkon belül, de geostratégiai helyzetünk sokkal fontosabbá tesz bennünket, mint amit a súlyunk a létszámunk alapján gondolnánk. Kovács László próbált minket megtanítani arra, hogy tudjunk kicsik lenni, most úgy tűnik, hogy Trump elnök megmutatja, érezhetjük magunkat nagynak is és ez nem olyan rossz érzés.

Az USA jelenlegi elnöke nem ilyeneket mond, hanem például olyanokat, mint amilyet Netanjahunak mondott a gázai eseményekkel kapcsolatban. Arra figyelmeztette az izraeli elnököt, ne kövessenek el olyan hibát, mint amilyet elkövetett az USA 2011, szeptember 11. után, amikor bevonultak – Ukrajnába!

Ezért is gondolom azt, hogy az Egyesült Államok polgárai számára és a világ stabilitása szempontjából is nagyon fontos lenne, hogy újra egy potens, önmagát bíró, önmaga szavait és azok súlyát ismerő ember kerüljön az Egyesült Államok elnöki székébe, mert ami most történik, az az egész világnak rossz. Joe Biden botlásain nevetünk ugyan, de ez nem jó. A kockázatokat növeli, amikor egy gazdasági-katonai nagyhatalom első számú embere eltéved a saját kertjében. Gondoljunk bele, egy ilyen elnök hogyan érzékelheti országának érdekeit mondjuk egy atomkonfliktus határán? A Jóisten mentsen meg minket ettől!

Kiemelt kép: Görgényi Levente / Civilek.info