Ha dombház, akkor szupervályog: tervezőjük szerint természetes anyagokkal építeni nem a szegénység jele, inkább az egészséges gondolkodásé.
Nagyszalonta mellett, egy horgásztónál különös házak sorakoznak. Szorgos kezek 18 kis dombházat építettek szupervályog technológiával. Egy-egy 16 négyzetméteres hasznos alapterületű házikó a horgászoknak kínál a sátornál jóval komfortosabb szálláshelyet.
Olcsó és környezetbarát a technológia, hiszen 4 ember körülbelül 2 hét alatt épít fel egy-egy ilyen házikót. A tetszetős hajlékok egy négyzetmétere mindössze 300 ezer forintba került. Döngölt földből, zsákba tömött kavics alapra emelték az 50 centiméter vastagságú falakat. A házakat belül vályoggal vakolták, kívül pedig mészvakolattal vonták be. Minden házikó kapott a tetejére egy kis ablakot, így természetes megvilágításúvá vált az épület.
Fotó: Németh János
A külföldön elterjedtebb szupervályog technikáról és a házak megépítéséről kérdeztük az Erdélyben élő Németh Jánost, aki amellett, hogy megtervezte a horgászházakat, megszervezte azok építését. A férfi leginkább lakóházak építésében vesz részt, segítve az embereket abban, hogy igazán környezetkímélő, egészséges, pénztárcabarát házakat építsenek maguknak. Németh János szerint természetes anyagokkal építeni egészséges gondolkodásra vall.
Mikor és hogyan született meg a szupervályog horgászházak ötlete?
Bármennyire is hihetetlen, a Jó Isten (akit nevezhetünk Sorsnak vagy Univerzumnak) küldte nekem ezt a lehetőséget. Mentőövként érkezett az életembe, hogy kiszabaduljak – családommal együtt – a városi mókuskerékből, ahol egyre nehezebb volt számunkra az élet. Korábban gyakran előfordult, hogy szürkében és monotonnak láttam az életet. A környezetkímélő építkezéssel való első találkozásom egy színes, „mozgó gömbként” tárta elém az életet. Részben az új szemléletmódnak köszönhetően sikerült kilábalni az anyagi problémák hálójából.
Nyolc éve egy tanyán lakunk Erdélyben, medvék járta erdőben. Az önellátásra, a természetes, egyszerű életmódra törekszünk.
Tizenkét évnyi “modern”, hagyományos építkezés után megismerkedtem a környezetkímélő módszerekkel, és úgy éreztem, hogy tanácsadóként lennék az emberek számára a leghasznosabb. Néhány évig külföldön elméleti és gyakorlati tanulmányokat végeztem, majd idehaza dolgoztam építkezéseken.
Mi az eredeti szakmája?
Géplakatosként indultam az életben, 8 évig egy üdítő palackozó gyárban dolgoztam. Lakatos és kazánfűtő munkakörben. Majd az építőiparban kezdtem, mint segédmunkás. Megtetszett a dolog és elég gyorsan tanultam. Nyolc évig dolgoztam, mint alkalmazott, majd saját vállalkozást indítottam. Ekkoriban találkoztam a környezetkímélő építkezéssel, és ma már kizárólag ezzel foglalkozom.
Hol találkozott először ezzel a technológiával?
Többféle technológiával dolgoztam. Vályog házakat építettem („csömpölyeg”, vályogtégla vagy döngölt fal), és szalmaházakat alkottam előregyártott szalmapanelekből, úgynevezett „cordwood” technológiával. Gyakori az olyan projekt, ahol régi, hagyományos házakat újítanak fel ugyancsak természetes anyagok felhasználásával.
Különböző példákat, technológiákat láttam az interneten. Bújtam a könyveket, és testközelből is tényleges helyszíneken ismerkedtem vele. Mivel nagyon érdekesnek találtam ezeket a technológiákat, szinte mindet kipróbáltam a gyakorlatban kisebb-nagyobb épületeken.
A 12 éves környezetkímélő építész pályafutásomból az első esztendő leginkább tanulmányozásból állt, többnyire Németországban működő, természetes alapú építkezési anyagokat gyártó cégeknél. Részt vettem építőtelepen, és számos workshopon.
Később, itthon sokat kísérleteztem, megpróbáltam a gyakorlatba átültetni az elméleti ismereteket.
Mit kell tudni a horgászoknak épült tóparti házakról? Hogyan készültek?
A falak többféleképpen készülhetnek, különböző anyagokból. Leggyakrabban szalmából (bála vagy préselt, előregyártott panelekből) építkezünk. A horgászházak technológiáját angolosan „szupervályognak” nevezzük, valójában döngölt föld és a műanyag („rafia”) zsákok kombinációja.
A rafia zsákokat „ideiglenes zsaluként” használjuk, amíg az agyagos föld meg nem tömörödik. Így sokkal gyorsabban és egyszerűbben építhetünk, mint például a deszka zsaluzással. A vakolás előtt a műanyagot leolvasztjuk. Ez az anyag nem ég lánggal, csak megolvad, így a vályogon lényegében egyfajta vakolatot képez.
Az építés közben nagyon kell figyelni a vízelvezetésre, megfelelő drénezést kell kialakítani, fontos, hogy a külső falak pára áteresztők legyenek. Természetesen, ez nem a legtermészetesebb módszer – mint például a „csömpölyeg”, a hagyományos vályogfal vagy a vályog tégla -, de előnye, hogy hamarabb szárad és olcsóbb, hiszen két ember gyorsan építhet ezzel a technológiával.
Különleges házakhoz különleges tető dukál. Ezek miből készültek?
A tetők többfélék lehetnek, viszont elég gyakran folyamodnak a „zöldtetőhöz”. Mi is ezt választottuk, elsősorban azért, mert jobban illeszkedik a természetbe. A zöldtető olcsóbb is lehet, ennek ellenére nagyon jó hő és hangszigetelő. Sajnos a vízszigetelő réteg általában műanyag, de úgy gondolom, ha a ház többi része természetes anyagokból áll, ennyi kompromisszumot köthetünk.
Amellett, hogy pénztárcabarát megoldás, milyen előnye van egy ilyen háznak?
Bár elsőre úgy tűnhet, sok a műanyag (aminek nagy része le leolvad), a falak áteresztik a párát, egészséges környezetben lehet így élni. Nagyon jó a hőtárolás, kevés a hőveszteség, ezért mondhatjuk, hogy energiatakarékosak. Nekem a leginkább azért tetszenek, mert teljes mértékben illeszkednek, már-már beolvadnak a természetes környezetbe.
Kiemelt kép: Németh János
