Nukleáris fegyverek telepítéséről tárgyal a tagállamokkal a NATO-főtitkár.
Meg kell mutatnia a blokknak a nukleáris arzenálját – erről beszélt a hét végén Jens Stoltenberg egy interjúban. A NATO-főtitkár ugyanis úgy látja, elrettentő erőre van szükség válaszul az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésre.
Nukleáris fegyvereket helyezne készenlétbe Jens Stoltenberg, aki szerint elrettentő erőt kell demonstrálni az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésekre válaszul. A NATO-főtitkár a brit The Telegraph napilapnak adott interjújában beszélt arról, az üggyel kapcsolatban már folynak a tárgyalások a tagállamokkal.
„Nem fogok belemenni a műveleti részletekbe arról, hogy hány nukleáris robbanófejnek kell működőképesnek lennie, és hányat kell tárolni, de egyeztetnünk kell ezekről a kérdésekről. Pontosan ezt tesszük” – fogalmazott.
A konzultációk központi témái között a robbanófejek raktárakból való kivonását és készenlétbe helyezését, valamint az átláthatóság elrettentésként való felhasználását említette.
Stoltenberg ugyanis úgy látja, a nukleáris átláthatóságnak a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövének kell lennie, mellyel egy veszélyesebb világra készítik fel a védelmi szövetséget.
A lap kiemelte, egy évtizeddel ezelőtt teljes titokban hajtották végre a műveleteket, most viszont éppen az ellenkezője történik: a NATO főtitkára gyakran dicséri és méltatja azokat a tagállamokat, amelyek hozzájárulnak az elrettentéshez. A The Telegraph példaként Hollandiát említette meg, amely olyan vadászgépekbe fektetett be, amelyek képesek az amerikai nukleáris fegyverek befogadására.
Az átláthatóság segíti kommunikálni azt az üzenetet, hogy nukleáris szövetség vagyunk. A NATO célja természetesen egy nukleáris fegyverek nélküli világ, de amíg léteznek nukleáris fegyverek, addig nukleáris szövetség maradunk – hangsúlyozta.
Hozzátette: ha „Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, a NATO pedig nem”, veszélyesebb a világ.
A szövetség főtitkára nem tartja kizártnak, hogy a távoli jövőben valóban szembe kell néznie a Nyugatnak Oroszországgal és Kínával. A globális fegyverkezési verseny az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ért egy újabb fordulóponthoz, az elmúlt több mint két évben a nagyhatalmakon túl a regionális hatalmak is igyekeznek megerősíteni védelmüket és támadókapacitásaikat. Kína például 2030-ra annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet, mint az Egyesült Államok – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből.
Borítókép: Jens Stoltenberg
Forrás: hu.euronews.com
