Mától hazánk veszi át az Európai Unió soros elnökségét.

Magyarország hétfőn átvette az EU soros elnökségét, de az ide vezető út korántsem volt egyszerű, ugyanis e pozíció betöltésében többször és többféle módon megpróbálták hazánkat ellehetetleníteni: 2023. június 1-én az EP plenáris ülésén jelentésben mondták ki, hogy Magyarország nem alkalmas a soros uniós elnökségre – emlékeztet Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője arra, hogy mi előzte meg a mai lépést.

Lajkó Fanni összegzése szerint a nemzeti érdekek és a nemzeti érdekérvényesítés ellen az elmúlt öt évben sokat dolgozó Cseh Katalin és Donáth Anna, Ujhelyi István, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára és Molnár Csaba is megszavazták az említett határozatot.

Emellett az Európai Parlament két szakbizottsága 2023. július 17-ei közös ülésén bemutatott egy jelentést, amiben egy magát függetlennek aposztrofáló szervezet javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne Magyarországtól és Lengyelországtól elvenni a soros uniós elnökség lehetőségét.

Arra a kérdésre, hogy mik lesznek a magyar elnökség legfontosabb prioritásai, az elemző azt válaszolta: a könyörtelen politikai támadások és nyomásgyakorlás ellenére Magyarország készen áll arra, hogy világos jövőképével és határozott prioritásaival az élen járjon.

„A magyar elnökség hét kulcsfontosságú prioritást vázolt fel, amelyek tükrözik az erősebb, versenyképesebb és összetartóbb Európa iránti elköteleződést. A prioritások között szerepel a versenyképesség és az európai védelmi politika megerősítése, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, fenntartható és versenyképes európai mezőgazdaság és a demográfiai kihívások kezelése, valamint a nyugat-balkáni országok integrációjának erősítése”.

Felvetődik a kérdés, hogy mit jelenthet Magyarország és az EU számára a magyar elnökség, milyen változásokat hozhat az, hogy hazánk tölti be ezt a posztot.

Lajkó Fanni rámutatott: a globális instabilitás, a biztonsági sebezhetőség, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, az éghajlatváltozás és a jelentős demográfiai változások idején Magyarország vezető szerepe kulcsfontosságú lesz e kihívások kezelésében és az EU világos, előremutató menetrendjének meghatározásában.

„Miközben háborúkkal, globális versennyel és intézményi reformok szükségességével kell szembenéznünk, a magyar elnökség feladata lesz, hogy átvezesse az EU-t ezeken a zavaros vizeken és meghatározza azokat a feladatköröket, ami mentén a Tanács fél éven át működik” – tette hozzá az elemző.

Orbán Viktor az utóbbi időben a legbefolyásosabb EU-tagállamok vezetőivel (Emmanuel Macron, Giorgia Meloni, Olaf Scholz) tárgyalt a célkitűzésekről. Ennek kapcsán a szakértő úgy értékelt, hogy a magyar kormányfő Európa-szerte ismertette a magyar elnökség programját, ami

pozitív visszhangra lelt Rómában, Párizsban és Berlinben is.

„Egyetértési pontok alakultak ki abban, hogy Európa versenyképességét fokozni kell, hiszen az EU-nak egyre kisebb a világban betöltött gazdasági és politikai súlya, vezető szerepét nem tudta növelni az elmúlt évtizedekben, a folyamatok alakulásába nincs érdemi beleszólása, ehelyett csupán a világpolitikai események megfigyelőjévé vált. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, fontos szerepet töltenek be a Nyugat-Balkán országai, akiknek a csatlakozása új gazdasági fellendülést hozna, amit a nyugati vezetők is beláttak” – mutatott rá Lajkó Fanni.

Az elemző szerint amellett, hogy a tárgyalásokon a vezetők kifejezték az elégedettségüket a magyar elnökség programja iránt, a kétoldalú kapcsolatok is nagy szerepet kaptak.

„A brüsszeli politikában a változás szele süvített végig, így az EU hosszútávú irányvonalának, az európai parlamenti erőviszonyok alakulásának kérdése is fontos téma volt ezeken a találkozókon” – tette hozzá.

Híradó.hu

Borítókép: Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének programját, logóját, és a közösségi odalakat június 18-án a budapesti Várkert Bazárban megtartott sajtótájékoztató keretein belül mutatta be Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter, és Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos
Forrás: Magyar Nemzet/Arpad Kurucz