A közelmúltban több, a Demokrata Párt jelentősnek számító támogatója vonta meg bizalmát a párt elnökjelöltjétől.
Legutóbb a The Walt Disney birodalom alapítójának unokája és örököse, Abigail Disney jelentette be, hogy eláll a demokraták támogatásától, amennyiben nem léptetik vissza Joe Bident. Az egyik befolyásos hollywoodi médiacég vezetője, a demokraták szponzora, Ari Emanuel, valamint a demokraták egy másik milliárdos adományozója, Bill Ackman is felrótták a demokratáknak a velük szimpatizáló sajtónak, hogy hamis információkat terjesztettek Biden egészségügyi állapotával kapcsolatban.
Bár többen felszólították, Joe Biden számos fórumon elmondta: nem kíván visszalépni. A demokrata előválasztás véget ért, és Biden vitte el a legtöbb delegáltat. Elvileg lehetséges lenne leváltani Bident, ha fellázadnak a delegáltak, de ez nem tűnik valószínűnek.
Az NBC News szerint a lázadással egybekötött csere szinte lehetetlen, éppen ezért még soha senki nem tett rá kísérletet. „A párt alapszabálya tartalmaz rendelkezéseket a jelölt helyettesítésére, ha a hely megüresedik. Az intézkedést halál, lemondás vagy akadályoztatás esetén kell alkalmazni, nem pedig olyan személy leváltására, aki nem kíván lemondani”
Ha Biden mégis visszalépne, nem mindegy, hogy mikor tenné, a Fox News szerint, „amennyiben Biden még augusztus előtt félreállna, akkor a delegáltjai nem lesznek neki lekötve, ami azt jelenti, hogy bárkire szavazhatnak.” Ekkor bárki indulhatna a pártból, még olyan is, aki egyébként nem indult az előválasztáson. Ez azt jelentené, hogy a demokrata delegáltak augusztusban dönthetnék el, hogy ki legyen a jelölt. A Fox News szerint, ha a gyűlés (DNC) után lépne vissza, akkor gyakorlatilag a Demokrata Párt szűk vezetése dönthetne egy új jelöltről.
Tény, hogy az év elején tartott demokrata előválasztási folyamatban Biden az érvényesen szavazó küldöttek 99%-ának támogatását megszerezte, ami azt jelenti, hogy jogosult a jelölésre (1976 küldött kellett volna a jelölés elnyeréséhez, Bidennek pedig 3894 jött össze), vagyis bármely másik jelölt kiválasztásának folyamata előbb magával Bidennel, azaz jelölti helyzetének világos tisztázásával kezdődik. Ugyanakkor, ha a politikai realitást nézzük, a következő hetekben kellene bejelenteni a visszalépést, ugyanis minél előbb teszik, annál jobb a demokraták szemszögéből: úgy több idő alatt, annál nagyobb támogatást szerezhet a közvéleményben egy új jelölt.
Ha Bident lecserélnék, a legvalószínűbb forgatókönyv a jelenlegi alelnök, Kamala Harris indítása lenne – állítja hét, a témával kapcsolatos jelenlegi megbeszéléseket Biden kampányában, a Fehér Házban és a DNC-ben ismerő magas rangú forrás.
Esetében az egyszerűség lenne az előnye,problémamentesen átvenné az elnök által eddig összekalapozott támogatói pénzeket a kampánystruktúrával együtt: kis túlzással csak a nevet kellene kicserélni, minden más ugyanúgy folyna tovább. Mellette szól, hogy alelnökként már minden nemzetbiztonsági átvilágításon átesett, politikája egy az egyben megegyezik Bidenével, vagyis nagy meglepetés sem őt, sem a választókat nem érheti személyével kapcsolatban.
Hátránya, hogy még népszerűtlenebb, mint az elnök. Még a mellette érvelők is rendrehozzáteszik a „mert nincs más lehetőségünk” mondatot. Ahogy az egyik nagy kampányfinanszírozó mondta: „szinte senki nem akarja őt elnökjelöltként látni, de lehetetlen megkerülni”.
A Reuters/Ipsos 2024. július 2-án közzétett közvélemény-kutatásában Harris egy százalékponttal maradt le Trump mögött (42% és 43%), ez a különbség jóval a felmérés 3,5 százalékpontos hibahatárán belül van, vagyis Harris nagyjából ugyanolyan erős, mint Biden.
Néhány befolyásos demokrata Harris mellett másalternatívákat is felvetett, köztük olyan népszerű kabinettagokat és demokrata kormányzókat, mint a kaliforniai Gavin Newsom, a michigani GretchenWhitmer és a pennsylvaniai Josh Shapiro, de Harris kikerülése vágyálom, és szinte lehetetlen lenne –mondták a magukat megnevezni nem kívánó források.
A Biden-Harris párosnál jóval nagyobb népszerűségnek örvend Michelle Obama amerikai ügyvéd, Barack Obama volt amerikai elnök felesége, aki az Egyesült Államok 44. és egyben első afroamerikai first lady-je volt 2009 és 2017 között. Már 2023 őszén felmerült egy alternatív forgatókönyv, amely szerint Michelle Obama indulna Joe Biden helyett Donald Trump ellen.
Cindy Adams, az egyik legrangosabb amerikai riporter a New York Postban elárulta, hogy Michelle Obama 2022 nyarán már találkozott néhány nagy fedezeti alap vezérigazgatójával New Yorkban, és akkor állítólag bejelentette: „Indulok, és kérem a támogatásukat”.
A Fox News korábbi televíziós személyisége és politikai kommentátora, Megyn Kelly szintén mérlegelte a spekulációkat, amelyek szerint Michelle Obama több politikai tehetséggel rendelkezik, mint Joe Biden.
Azt, hogy az elnök halála, lemondása vagy a hivatalából való eltávolítása esetén az alelnök foglalja el a helyét, már az eredeti alkotmányszöveg is kimondta, és ezt az 1933-as, huszadik alkotmánymódosítás is megerősítette.
Hivatalosan a Demokrata Párt elnökjelöltjének kilétéről a 2024. augusztus 19 és 22 között Chicagóban tartandó Demokrata Nemzeti kongresszus dönt. Biden esetleg kiesne (visszalépne) a jelölti versenyből a Demokrata Nemzeti Kongresszus előtt, az eseményen részt vevő pártküldöttek egy új jelöltre szavazhatnak. Biden önkéntes visszalépése lenne a legegyszerűbb, ebben az esetben bárki indulhatna a Demokrata Pártból, még olyan is, aki egyébként nem indult az előválasztáson.
Korábbi példa, amikor 1968-ban Lyndon B. Johnson, az akkori elnök és a Demokrata Párt jelöltje is így lépett vissza.
A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) delegáltválasztási szabályainak 13. szabályának, J. szakasza szerint „az országos konvencióra megválasztott delegáltak, akik elkötelezték magukat egy elnökjelölt mellett, jó lelkiismerettel kell, hogy tükrözzék azoknak az érzéseit, akik megválasztották őket.”
Biden dönthet úgy, hogy elutasítja a virtuális jelölést, és felállítja a delegáltakat, hogy új jelöltet válasszanak a Demokrata Párt kongresszusán, ahol a delegáltak továbbra is hagyományos névsorsoláson vesznek részt.
Abban az esetben, ha Biden már az augusztusi pártkonvenció után esne ki a Trumppal szembeni versenyből, a DNC tagjainak rendkívüli ülése döntene az új jelöltről. A DNC körülbelül ötszáz magas rangú párttagból áll az Egyesült Államok minden államából, és az egyik Biden-riválisnak tekinthető, Whitmer, aki 2019 óta michiganikormányzó, a DNC három alelnökének egyike.
Ha Biden a hivatalos jelölés után lépne vissza, úgy az alábbi szabályok érvényesülnének. A Demokrata Nemzeti Kongresszusösszehívására vonatkozó szabályok 8. szabályának G. cikke szerint, ha az elnök- és/vagy alelnökjelölt a konvenció után meghal, lemond, vagy cselekvőképtelenné válik, „a Demokratikus Nemzeti Bizottság országos elnöke konzultál az Egyesült Államok Kongresszusának demokratikus vezetésével és a Demokratikus Kormányzók Szövetségével, majd jelentést tesz a Demokratikus Nemzeti Bizottságnak, amely jogosult betölteni az üresedést vagy üresedéseket.”
Miután a jelölést a konvención eldöntötték, csak a jelölt dönthet úgy, hogy visszalép. A párt ezt nem teheti meg. A párt akár meggondolhatja magát a jelöltjükről, de ha Biden nem hajlandó visszalépni, nem sok mindent tehetnek azon kívül, hogy rendkívüli nyomást gyakorolnak rá.
Bident az alkalmatlanná nyilvánításával lehetne eltávolítani. Johnson, a Képviselőház republikánus házelnöke kijelentette: Biden elnök kabinetjének tagjainak fontolóra kellene venniük, hogy az Alkotmány 25. kiegészítését felhasználva távolítsák el Bident a hivatalából.
Már az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya (Alkotmány) 2. cikk 1. szakasza is kimondta, hogy az elnök hivatalából való elmozdulása, halála, lemondása vagy a hivatal hatáskörének és kötelezettségeinek ellátására való képtelensége esetén az említett hivatal hatáskörének és kötelezettségeinek ellátása az alelnökre hárul. Ezt erősítette meg az Alkotmány 20. kiegészítése.
Az 1967-ben hatályba lépett, az Alkotmány 25. kiegészítése azt hivatott rendezni, hogy mi a teendő akkor, ha az elnöki vagy alelnöki pozíció a hivatali idő lejárta előtt megüresedik. Ezen kiegészítés értelmében, ha az elnök alkalmatlanná válik (például, Joe Biden esetében, mentális állapotára tekintettel) az elnöki hivatal betöltésére, két lehetőség áll fenn:
A kiegészítés 3. cikke szerint, ha az elnök a Szenátus és a Képviselőház elnökének írásbeli nyilatkozatot küld arról, hogy nem képes ellátni a hivatalából eredő hatásköröket és feladatokat, mindaddig, amíg ellenkező értelmű írásbeli nyilatkozatot nem küld nekik, az alelnök mint megbízott elnök látja el ezeket a hatásköröket és feladatokat. A kiegészítés 4. cikke alapján, amennyiben az alelnök és a kormány többsége vagy a Kongresszus által törvényben meghatározott más testület a Szenátus és a Képviselőház elnökével írásban közli, hogy az elnök nem képes ellátni a hivatalából eredő hatásköröket és feladatokat, az alelnök haladéktalanul átveszi a hivatalból eredő hatásköröket és feladatokat, mint megbízott elnök.
A 4. cikk szerinti esetet követően, ha az elnök a Szenátus és a Képviselőház elnökének írásban nyilatkozik arról, hogy az őt hivatalában akadályozó tényezők elhárultak, az elnök folytatja hivatali hatáskörét és feladatait, kivéve, ha az alelnök és a kormány többsége vagy a Kongresszus által törvényben meghatározott más testület négy napon belül írásban megküldi a Szenátus és a Képviselőház elnökének nyilatkozatát arról, hogy az elnök nem képes ellátni hivatali hatáskörét és feladatait. Ezt követően a Kongresszus dönt a kérdésben, és e célból negyvennyolc órán belül összeül, ha nem ülésezik.
Ha a Kongresszus az utóbbi írásbeli nyilatkozat kézhezvételét követő huszonegy napon belül, vagy ha a Kongresszus nem ülésezik, a Kongresszus összehívását követő huszonegy napon belül a két ház kétharmadának szavazatával megállapítja, hogy az elnök nem képes ellátni hivatalából eredő hatásköröket és kötelességeket, az alelnök továbbra is ellátja azokat, mint megbízott elnök; ellenkező esetben az elnök folytatja hivatalából eredő hatáskörök és kötelességek ellátását.
Kiemelt kép: Greg Nash / The Hill
