Egy minapi tragédia ismét aktuálissá tette a kérdést.
A 2016-ban a Cioloș-kormány által megszüntetett medvevadászat ismételt engedélyezésével újra a vadászegyesületekre bíznák a medvepopulációk számának szabályozását.
Az RMDSZ 2023-ban kidolgozott törvénytervezetét döntéshozó kamaraként hétfői rendkívüli ülésén tárgyalja a bukaresti képviselőház, és amennyiben a honatyák megszavazzák, új éra kezdődik a vadgazdálkodásban.
Tánczos Barna Hargita megyei szenátor abban reménykedik, hogy a július 15-ére, hétfő délutánra összehívott rendkívüli ülésszakán a képviselőház döntéshozó fórumként megszavazza az RMDSZ által beterjesztett, és a szenátusban 2023. november 6-án elfogadott, a medvepopulációk vadászat útján történő szabályozásáról szóló törvényjavaslatot.
Az RMDSZ-es politikus a Krónikának elmondta, hogy bosszantja ,,a hirtelen vitézzé átvedlett gyáva politikusok” hozzáállása, akik eddig nem mertek a témával foglalkozni, csak miután újabb tragédia történt.
„A plénumbeli vitát megelőző szakbizottsági ülésen én is részt veszek. Abban reménykedem, hogy nem lesz jelentős változás az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetében – ilyenkor az a kockázat, hogy egy légből kapott megoldást dobnak be, ami felborítja a teljes rendszert –, de ha rendben mennek a dolgok, akkor hosszú távú megoldás születik a medvetámadások és a nagyvad által okozott kártétel elhárítására” – mutatott rá a volt környezetvédelmi miniszter.
Az előzményekről szólva Tánczos Barna elmondta, hogy a törvénytervezet 99 százalékban megegyezik az általa előkészített miniszteri rendelettel, amely kis szerencsével még 2023-ban megjelenhetett volna a Hivatalos Közlönyben, miután az RMDSZ kormányzati szerepvállalását felfüggesztették.
A miniszteri rendeletnek a Román Akadémia „tett keresztbe”, amely a tárcavezető távozása után negatívan véleményezte, így a jogszabályt visszavonta a kormány. Az ellene felhozott érvek teljesen alaptalanok voltak, hiszen a szakminisztérium által megrendelt és elfogadott tanulmány alapján született meg
az évi 426 medve kilövéséről szóló prevenciós kvóta, illetve a tervezet további 55 olyan nagyvad kilövését is lehetővé tenné, ami veszély jelent egy-egy településen emberre és háziállatokra egyaránt.
Az ,,elkaszált” miniszteri rendelet, illetve az annak nyomán megszületett törvénytervezet 2024-re és 2025-re évi 481 egyed kilövésének lehetővé tételét írja elő. Amennyiben a tervezetet elfogadják, legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a medve ismét vadászhatóvá válik. Erre legutóbb 2016-ban volt példa, amikor a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány megszüntette a medvevadászatot.
Az RMDSZ szenátora szerint a normális vadgazdálkodás visszaállításáig azért telik el ilyen hosszú idő, mert a Cioloș-kormány idején minden vadgazdálkodási szakembert és intézményt a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) feljelentettek, akik a medvepopuláció megszámlálásában és felmérésében részt vettek.
Ezzel a módszerrel félemlítette meg az ultraliberális kormányzat a szakmát, mert tisztában volt vele, hogy a korábban évente kiadásra kerülő megelőzési kvótához a vadállomány számának felbecsülésére volt szükség.
Ha nincs tudományos értékű vadszámlálás, akkor kilövési kvóta sem kell.
A tarthatatlan állapot 2021-ig húzódott, amikor a Tánczos vezette szakminisztériumnak sikerült meggyőznie a Vadászati Kutató Intézetet és a brassói Transilvania Egyetem vadgazdálkodási szakembereit, hogy közösen készítsenek átfogó tanulmányt a romániai barnamedve-állományról. A 2022-ben megkötött szerződés alapján a szakmunka 2023-ra készült el: az Európai Unió tagországaiban bevált standard állománybecslés alapján a romániai szakemberek 7500 és 8000 egyed között határozták meg az ország erdeiben élő barnamedvék számát.
A tanulmány készítői a becsült állomány alapján az évi 400 egyed fölötti kilövési kvótára tettek javaslatot, ami nem veszélyezteti a romániai barnamedve-populációt, másrészt a kritikus zónákban hatékonyan be lehetne avatkozni.
A törvénytervezet a kilövésre engedélyezett egyedszám elosztásáról is rendelkezik: elsősorban ott avatkoznak be, ahol a legnagyobb problémák vannak.
Ahol medvetámadás történik, de nem jelentik, azok nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban,
ezért a volt környezetvédelmi miniszter mindenkit arra biztat, hogy ahol károkozás vagy medvetámadás történik, azonnal jelentse a polgármesteri hivatalban, hogy a számok bekerüljenek az országos statisztikákba.
„A medvevadászat visszavezetése azt jelenti, hogy a kilőhető nagyvadat a vadászegyesület értékesítheti. A vadászegyesületeknek azt tudom javasolni, hogy a törvénytelen és nem hivatalos értékesítéssel mindenki hagyjon fel. Törvényesen lepapírozva, leszámlázva kell átlátható módon elvégezni a medvevadászatot is, így nem érheti semmilyen vád az egyesületet” – nyomatékosította az RMDSZ Hargita megyei politikusa.
Tánczos szerint a törvény visszavezeti a vadásztársaságok által történő állományszabályozást, mert így érdekeltté teszik a vadásztársaságot az élőhely- és populációvédelemben.
A kérdésre, hogy az uniós intézmények beleköthetnek-e a medvevadászat újbóli bevezetésébe, amennyiben zöld szervezetek feljelentik a román kormányt Brüsszelben, Tánczos Barna egyértelművé tette, hogy az uniós normák szerint a medvepopuláció szabályozása tagállami hatáskör, ezt az uniós biztos többször elmondta.
A medvevadászat újbóli bevezetésének előfeltétele az állomány nagyságát megbecsülő tudományos tanulmányon kell alapuljon, amivel Románia rendelkezik, és amit az uniós szakemberek is elfogadnak.
Tánczos Barna szerint az idei prevenciós kvóta kiírása valószínűleg át fog kerülni a jövő esztendőre a törvény elfogadásának elhúzódása miatt, de meggyőződése, hogy a szakmai alapokon nyugvó vadgazdálkodás mielőbbi elkezdése és kitartó, sok éven át történő folytatása meghozza az eredményt. Ilyen formán idővel elkerülhető lesz a Bucsecs-hegységben levő túraösvényen történt tragédia, amelynek során egy 19 éves lányt halálra marcangolt egy medve.
