Ahol egy rendszerben tartósan megoldatlan problémák állnak fenn, ott az újabb megoldási javaslatok bemondogatása helyett nem árt először megvizsgálni, vajon az összes érintett illetékes rendeltetésszerűen használja-e az eszét. Francesca Rivafinoli írása.
Eredeti javaslattal állt elő a nagyobbik német rendőri szakszervezet elnöke, tán sose hallott még a világ ilyen kreatív formában előadott segélykiáltást: járjon egyéves Netflix-előfizetés minden egyes pillangókés leadásáért!
Az elképzelés szerint egy efféle „komoly anyagi ösztönzőkkel” kombinált amnesztia hatékonyan elősegítené a magánszemélyeknél lévő illegális kések állományának csökkentését,
ami igen szükséges lenne, tekintve, hogy tavaly már közel 9000 esetben (azaz gyakorlatilag óránként) járt el a rendőrség „súlyos és veszélyes testi sértésnek” minősülő késelések ügyében, miközben 4900 késes rablással is foglalkoznia kellett.
Amire jövőre már valószínűleg a régi szép időkként fognak visszaemlékezni, tekintve, hogy a berlini Charité kórház friss közlése szerint hetente immár kettő–négy esetben látnak el szúrt sebet (ráadásul egyre mélyebbeket), míg korábban évente fordult elő 50-55 hasonló.
Egy megkérdezett orvosprofesszor úgy látja, a növekedés egyik nyilvánvaló oka az ingerküszöb csökkenése: nemrégiben egy bunkó módon parkoló kamerunit késelt halálra egy török származású fiatal, kifejezetten azért, mert két parkolóhelyet foglalt el egy helyett.
Kincs ilyen helyzetben a furfangos zsaru, a világ legnagyobb rendőri érdekképviseletének első embere, aki javaslatával halálra röhögteti a potenciális gyilkosokat.
Eleve kolosszális ötlet, hogy egy darab késért pontosan egy évig lehessen látványos leszámolásokat nézni HD-ben, egy perccel se tovább – így még a legszendébb lakos is érdekelt lenne abban, hogy évente újabb és újabb illegális késeket vásároljon, jutányos cserealapnak.
Vagy ott van maga a 17 éves szír Khalil, aki a minap Stuttgart késviselési tilalom alá eső Váci utcáján késelte meg egy török-szír család három tagját, és akinek tette miatt a netflixes javaslat megfogalmazódott – az ő tizenkét fős szűk családjának tagjai eddig összesen 110 bűncselekményt követtek el (Khalil a legszorgosabb fiú, a 31 hónap alatt összehozott 34 tételes bűnlajstromával, bár 14 éves öccse, Musztafa is huszonegynél tart már; 18 éves nővérük áll most a harmadik helyen, 14 bűncselekménnyel).
Ha leselejteznének egy kopottabb szúróeszközt 230 négyzetméteres otthonuk valamely fiókjából, máris ingyen mozizhatna a komplett família, vagy legalábbis az épp szabadlábon lévő családtagok.
Nagy segítség ez a stuttgarti járókelőknek!
Arra a kérdésre, hogy miként hozható össze gyors egymásutánban 34 bűncselekmény, szakemberek elmondták: a rendőrségnél simán futhat egy sor különböző ügy párhuzamosan, mielőtt bárki rájönne, hogy egyazon elkövetőről van szó, aki lop is, droggal is seftel, erőszakoskodik is és még csal is – az adatbázisba ugyanis csak akkor kerül be a név, amikor az első ítélet megszületett.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a Netflix-bónok osztogatása közepette lenne-e szándék ennek valamiféle orvoslására.
Egy szakszervezeti sajtótájékoztatón persze nem lehet minden részletre kitérni, de bizonyára van már ötlet azok motiválására is, akik eleve rendelkeznek Netflix-hozzáféréssel – nagyot dobhatna az érdeklődésen, ha a késleadók között hetente kisorsolnának egy örökös tartózkodási engedélyt;
a Kalasnyikovot beszolgáltatóknak pedig járhatna például retúrjegy egy kis hazai feltöltődéshez.
A Bundestag zöldpárti frakciója mindenesetre már üdvözölte is a rendőri szakszervezet felvetését, alapvetően nagyon jónak találva az ötletet, még ha nem is ragaszkodnak hozzá, hogy pont Netflix-előfizetés legyen a jutalom. Jogos is: a Zöldek külügyminisztériumában késleadás nélkül, egy hamis útlevél puszta felmutatásáért cserébe makulátlan vízum járt;
onnan nézve egy kis ingyenstreaming nem a legfelvillanyzóbb ajánlat.
Persze vitathatatlan tény: az efféle külföldi bugyutaságokra való rácsodálkozástól egy fél fokkal sem lesz gördülékenyebb Józsefvárosban az ultrahangidőpontok kiosztása.
Annyi tanulság viszont talán levonható, hogy ahol egy rendszerben tartósan megoldatlan problémák állnak fenn, ott az újabb és újabb anyagi jellegű megoldási javaslatok bemondogatása helyett olykor nem árt először gondosan megvizsgálni, vajon az összes érintett illetékes szereplő rendeltetésszerűen használja-e az eszét.
Borítókép: Rendőrök a kölni főpályaudvarnál
Forrás: MTI/EPA/Sascha Steinbach
